Kapcsolat

globetrekker128@gmail.com

Köszöntő


Tisztelt Látogató!

 (fekete-fehér fotó: Marsalkó Péter)


Üdvözlöm honlapomon. Ez az oldal a globetrekker128 blog bővített folytatása. Folyamatosan feltöltve 70 országról olvashat itt útleírásokat, cikkeket, praktikus tanácsokat. Ezeket az utazásokat a kíváncsiság ihlette. A kíváncsi ember jutalmaként szerzett tapasztalataimat, gondolataimat szeretném ezen a honlapon megosztani. Az idegen nyelvekkel kapcsolatos céges szolgáltatásokkal kapcsolatban pedig kérem kattintson a Solgáltatások menüpontra. 

 

Ha Long Bay, a Sárkány-öböl, Vietnam. Túl a turisták zaján, a földöntúlian gyönyörű öböl rejtett zugaiban, a barlangok mellett evezgetünk. Halkan loccsannak az evezők, hangosan vijjognak a madarak. Csendben vagyunk, mintha valami teljesen ismeretlen felkutatására lopakodnánk. Igen, ilyen lehetett. Talán egy kicsit hasonló érzés lehetett, amikor egy felfedező bemerészkedett egy addig ismeretlen területre. Ezt ma már szinte sehol nem élhetjük át, de még ezt a kissé hasonlót is mekkora öröm megtapasztalni.

 

Mikumi Nemzeti Park, Tanzánia. Egy méterre az oroszlántól. Szerencsére a kisbusz fala elválaszt bennünket. Persze a maszáj indiánoktól tudjuk, mit kellene tennünk, ha a buszon kívül lennénk. Tíz másodpercig a szemébe bámulni és várni, hogy éhes -e, vagy éppen nem, és akkor szépen elsétálhatunk. A főútra buszozunk, itt elefánt áll keresztbe. Nyolc évvel később Nepálban egy elefánt hátáról simogatnám meg a még behemótabb állat láttán éppen visszavonulót fújó orrszarvút. Hát csak majdnem. Jól jönne egy kis önbizalom, mert aznap délelőtt egy krokodil húzott el mellettünk, miközben a Chitwan Nemzeti Park folyóján csónakkal igyekeztünk a túlpart dzsungelébe. Néhány élmény arról, hogy nem mondig az ember a világ közepe. 

 

Copacabana, Brazília. Egy caipirinha az egyik kézben, egy guarana a másikban, miközben Rio de Janeiro festői öblének partján figyelem a focizgató apraja-nagyját. Egy gránátalmalé isztambulban vagy Bakuban, egy mentatea a marokkói Marrakesh éjszakai piacán, netán egy kumisz a kirgiz legelőkön, vagy egy kvasz az örmény főváros, Jereván zenélő szökőkútjai mellett hasonló vonzerővel bírhat. A felüdülést az érzékek is megérdemlik, nem csupán a kíváncsi szellem.

 

Nefta oázisa a Szaharában, Tunézia földjén. Elsőre talán senki sem gondolná, hogy a sivatag a világ egyik legfenségesebb helye. A sivatagi csillagos égbolt látványának nincsen párja. Eltörpült az ember, megállt az idő. Hol van még ilyen? Azerbajdzsán, az örökké égő hegy látványa. Moldova, a szerzetesek sziklába vájt lakásai és a mellettük csordogáló patak mennyei nyugalmaOrheiul Vecchiben. Néha álljon meg egy kicsit az a fránya idő. 

 

Ranomafana dzsungele, Madagaszkár. A természet lomtára, mondják erről a hihetetlenül izgalmas és változatos szigetről. A keleti dzsungelben szinte szakadatlan zuhog az eső, a természet életereje elképesztően buja növényzetet táplál. Az országban kóborolva a fák közül ránk pillanthat egy szifaka. Csak ezen a szigeten él, csakúgy mint az indri-indri, az aye-ye és a többi furcsa, sehol máshol vadon nem létező lény. Mintha az evolúció egy másik ágáról maradtak volna itt "mutatóba". Sokfelé mehet, vagy mehetett volna a világ?

 

Róma, a Miliarium oszlopa, az ókori római úthálózat nulla mérföldköve. Testvére a ma már Isztambulnak hívott káprázatos városban. Athén, az Agóra kitárulkozó tere. Karthágo, a néhai pun kikötők sejtelmes nyugalma. Peking, nemes és emelkedett érzések neveivel és hangulataival átitatott épületek. Ciprus, "Afrodité sziklái" a habokban. Grúzia, a Kazbegi legendái a mindenfelé feltörő kaukázusi ásványvízben tocsogás közben. A terek formálják a gondolatainkat, az eszméinket visszük át a terekre?

 

Minden kedves olvasómnak kellemes és hasznos böngészést kívánok.

Szabados Péter