Kapcsolat

globetrekker128@gmail.com

Kambodzsa

2017.12.31.

Kambodzsa

SOM SVAKOM

Kambodzsa szíve

Volt egyszer egy nagyon izgi film egy bátor lánnyal. Bizony, Lara Croft: Tomb Raider. Ez az alkotás az angkori terület templomaiban bonyolította a cselekmény szálait, legnagyobb részét Ta Prohm romos szentélyében.

Angkor legendás templomai, benne a lgnagyobb, Angkor Wat monumentális épületével, igen, ez  Kambodzsa szíve. Bizony látni kell. Talán azért épült, hogy az angol captivating szónak legyen értelme és létjogosultsága.

Az egyik helyi narratíva szerint "mindig is ott állt". Igen, ez már eléggé megrengetheti a kíváncsi látogató racionalitását ahhoz, hogy olyan további oknyomozó kérdésekre várjon racionális választ, hogy miért is létesültek bolygónk történelmi középkorának talán legimpozánsabb és legmisztikusabb épületei.

Remek ötlet lehet a botanikus szakmát választani. Hiszen ha egzotikus növények után kajtatunk valahol, pélldául egy dzsungelben, akkor éppen felfedezhetünk ilyen csodákat a dzsindzsásban, hogy somogyiasan mondjam. Egy francia természetkutató, Henri Mouhot így adhatott hírt 1850 körül a dzsungel mélyén rejtőző 12. századi templomokról a bolygó közvéleménye számára. 

2017-ben jártam Kambozsában, ahol a leginkább lenyűgöző látványosságok valóban az Angkor Régészeti Körzet különböző, tizedik és tizenharmadik század között épült hindu és buddhista szentélyei. Méltatlan lenne azonban az ország más vidékeiről és jellemzőiről elfeledkezni, így a további blokkokban ezekről is írni fogok.

Angkor Wat és környéke rejtélyes hely és egyre izgalmasabb lesz. A "régészeti körzet" tulajdonképpen számos épületet jelent. Ezek közül talán hét nagyon fontosat érdemes kiemelni. A normál mezei turiszt is legalább ennyit felkeres, ha kicsit lelkiismeretes.

A növekvő izgalom a modern technológia nyújtotta lehetőségeknek köszönhető. Ezek segítségével igyekeznek a kutatók feltárni Angkor Wat, illetve Angkor többi épületének titkait.

A huszadik század elhozta az űrfényképezés lehetőségét. Az űrrepülőgépek fénykorában, a Space Shuttle program egyik missziúja ideján az űrből vizslatták Angkor Wat környékét. Már ekkor nyilvánvaló lett, hogy a központi Angkor Wat szentély körül egy valóságos megapolisz létezhetett.

A LIDAR nevű technológia egy lézeres módszer, mely a dzsungel növényzete alatt is felfedi a föld titkait. Bizony ez is arra utaló nyomokat tárt fel, hogy a templomok környékén egy ma már romjaiban sem látható, de mintegy Los Angeles méretű település állt, talán egy milliót is megközelítő lakossággal. A középkor legnagyobb városa lehetett!

Az arcfelismerő szoftverek lehetővé tették, hogy az Angkor Wat falain tömegesen megjelenő parányi, miniatűr ábrázolásokat közelebbről szemügyre vegyék és ennek mintázatait, tipikus elemeit kutatói szemmel vizsgálják.

Angkor Wat körül annyi rejtély merül fel, hogy ez joggal izgatja a rejtélykutatók, tudományos szakemberek fantáziáját, de a történeti ezotéria kedvelői számára is tág teret biztosít a "spekulálásra". 

A templomok között járva abban az ellentmondásos helyzetben éreztem magamat, hogy lenyűgöz az épületek monumentalitása és ez eltereli a figyelmet az apró részletekről. Pedig ezek vetnek fel igazán meghökkentő kérdéseket.

A turisztok többségének persze nincsen több hete vagy hónapja arra, hogy aprólékosan átvizslassa a templomok falait, tereit és környezetét. Általában 3-4 napos körutak alatt also hangon 6-7, jobb esetben 9-10 templomra jut idő.

A helyek hangulata talán kicsit más lesz, mint amire sokan számítanak. Nem méltóságteljes nyugalomban, hanem általában zsibongó tömegekkel együtt köszálhatunk a templomok körül.

Ez nem feltétlenül akkora baj, de kicsit megdöbbentő, hogy mennyire turistavursli lett a dzsungel mélyén rejtőző kincsből. A látványosságok közül a rejtélyesen kisebb méretű, lilliputis Banteay Srei templomnál és az Ezer Lingam folyójánál (Kbal Speam) találhatunk egy kicsit meghittebb nyugalomra (igen, itt a folyómerbe vésett lingamok ezrei kérdezik, hogy na ki jön rá, miért is vannak ott...). Ezek kicsit távolabb esnek a fő attrakciókról. A vörös khmerek rémuralma alatt telepített taposóaknáktól az Angkor Régészeti Körzet területét nagyjából megtisztították, de azért járt utat el ne hagyj, ugye. Ezeken kívül én még ezeket a templomokat ajánlanám:

Angkor Wat központi templom

Ta Prom

Banteay Kdei

Bayon

Prajat Kravan

Banteay Srei

Ta Keo

Neak Pean

Phnom Bakheng

Pre Rup

Preah Khan

Kbal speam, azaz az Ezer Lingam Folyója

Mindegyiknek vannak saját bennfentes titkai, de előbb tegyünk igazságot és néhány kép után figyeljünk egy kicsit az Angkoron kívüli kambodzsára.

Ahol dobog...

Bár az Angkor Wat melletti Siem Reap városában is van nemzetközi repülőtér, a legtöbb turista a fővárosban, Phnom Penh metropoliszában kezdi az ismerkedést Kambodzsával.

A céltudatos látogató felkeresheti a kiemelt látnivalókat, elősorban a buddhista pagodákat (khmer nevük wat). Ha több időnk van a céltalan bolyongásra, a város lüktetésében való elmerülésre, akkor nem csupán az utcán csapatostul bandukoló buddhista szerzetesek látványa lesz emlékeztes.

A város néhány nyugodtabb, csendesebb része félrevezető. Az igazi Phnom Penh a tömeggel lüktet. Rengeteg, rengeteg, rengeteg ember... Emberrengeteg. Ha itt beesnék egy gödörbe, talán soha senkinek nem tünne fel, senkinek nem hiányoznék ennyi ember között és soha senki nem keresne..

A város él, nyüzsög, hogy mennyire vidáman, ez már töprengésre ad okot. Elentmondásos. A várost átszelő, folyásirányát évszakonként váltogató (!) Mekong folyó melletti Sisowath promenádon üldögélve kapisgálhatjuk, milyen is ez a Kambodzsa.

Néhány órát ücsörögtem itt az egyik délelőtt valami jeges nedűt szürcsölgetve. "Silent immersion", mondaná az angol, csendes elmerülés, people-waching, ilyesmi. Egészen elképesztő szában környékeztek meg a promenádot járó utcai árusok, egyik a másik után. Ötévesforma kisgyerektől az aggastyánkig egy egsz társadalmi panoptikum kínálgatja elképesztően hasznos vagy haszontalan portékáinak széles választékát.

Nehéz érzés ez eladói és potenciális vásárlói oldalról is... Gyötrelmes lehet a sok-sok nemet hallgatni, mire valaki vesz valamit. Nem szórakozás, a betevő függhet tőle (persze van ennél roszabb munka is, pédául szijjártópetit fotózni az esőben, vagy a riposztnak írni esőben, illetve mindkettő eső nélkül). A kilátástalanság érzésével jár. 

Az esti fények elfedik a város árnyoldalait. Phnom Penh akár egy forró hangulatú üdülőváros benyomását is kelthetné a belvárosi folyóparton, de a megélhetési küzedelem ilyenkor is tovább folyik, akár illicit módokon is.

A létfenntartási harc más színtereken is zajlik. Kambodzsában teljes brutalitásában érzékelhet a globalizáció sötétebb arca. A hetvenes években a Pol Pot vezette vörös khmerek esztelen diktatúrája kiírtotta az ország lakosságának mintegy egyharmadát és szétzúzta a gazdaságot, szinte teljesen megsemmisítette az értelmiséget. A stabilitását és az élet lehetőségét visszaszerző Kambodzsa kiszolgáltatott, rászorul a külföldi tőkére. Aggasztó a túlnépesedés.

Mindezek következtében tág tér nyílik az olcsó munkaerő kizsákmányolására. Az ország államformája monarchia, a gyakorlatban egy Hun Sen nevű időben kiugrott vöröskhmer irányítja diktatorikus módszerekkel az országot. A vezetés nem védi meg országa munkaerejét a profitéhes befektetők gátlástalanságától. Jó példa erre a magasabb béreket követelő textilmunkások néhány évvel ezelőtti sztrájksorozata, melyet brutális rendőri kegyetlenséggel vertek le. A textilgyári dolgozók napi 3-4 dollár körüli összeget keresnek.

Az alacsony béreket és a kiszolgáltatottságot "rugalmas munkaerőpiacnak" és "versenyképességnek" hívják újbeszél nyelven. Ez egy "fejlődési modell". Ronda modell. Mielőtt valaki Samuelson könyveiért küldene a könyvesboltba, igen, a tőke az alacsonyabb költségek irányába mozdul el. A munkaerő kiszolgáltatottságához viszont a kormányok cinkossága is kell.

Érdemes felidézni a magyar narratívát a "munakerőpiac rugalmassá tételéről" és az ehhez kapcsolódó rabszolgatörvényt. Ezzel szeretnénk mi is versenyképesek lenni, Ez lenne a versenyelőny, az olcsó, kiszolgáltatott munkaerő? A szisztematikus jogfosztás  és az oktatás visszafejlesztése nálunk is a ronda modell irányába vezet. Kambodzsában Tanulságos látni, hogy hová vezet.

Phnom Penh a fentiek ellenére turista szemmel nézve egy szerethető város, vonzó látnivalókkal.

Sisowath promenád, az 1904 és 1927 között uralkodó királyról nevezték el a Mekong folyó partján fekvő hosszú sétányt. Ezt a nap bármely szakában érdekes felkeresni egy kis szemlélődésre. Innen hajókirándulások is indulnak a Mekong folyón, egy vizicsodán általában nyolc ember sétahajózhat és lakmározhat mindenféle herkentyűkből.

Éjszakai piac, ha az éjszakáról van szó. Phnom Penh, mint egy becsületes ázsiai tömegváros, tele van piacokkal, de az éjszakai piac egészen különleges élmény. 

Ezüstpagoda és smragdbuddha, az elkápráztató pompa látványával szolgál. Azért Silver Palace a neve, mert a padlózat egy része mintegy 5000 eüstcsempéből készült. Közvetlenül mellette található a királyi palota. A Sisowath sétánytól néhány perc alatt ide lehet sétálni. 

Wat Phnom, azaz Phnom pagoda a neve a város nyüzsgő forgatagától markánsan elütően nyugodt, cseneses hangulatú buddhista templomnak és kertjének. A legenda szerint azért épült az 1300-as években, mert egy Penh nevű idős, tehetős hölgy a Mekongban fürödve meglátott egy olyan uszadékot, melyen aztán négy szobrot találtak. Ezek Buddhát ábrázolták, ezért építettek nekik egy kis mesterséges hegyet és rajta a pagodát. Kellemes hangulatú, megkapó szépségű hely.

A Nemzeti Múzeum szokatlan színével messziről hívogatja a látogatókat, hogy fedezzék fel a benne kiállított kincseket és történelmi értékeket. Ehhez közel tekinthető meg a "Cambodian Living Arts Performance", egy mágikus erejú színházi előadás a khmer mitológiáról és vidéki életről.

A Selyemsziget, a Silk Island köré is tematizálható egy emlékezetes hajókirándulás. 

A Sisowath sétényon a mindennapi élet vizslatása mellett a hotelek, koloniális épületek szemlélése is ajánlott. Rengeteg bár, étterem is található itt, illetve egy "riverside fun park", bármi is legyen ez.

Személyes tippem az esti Phnom Penh élvezetére az FCC Hotel és Klub, azaz a Foreign Correspondent's Club. Itt, a Sisowath sétány mellett találjuk ezt a néhány emeletes épületet, ahol Pot Pot rémuralma előtt évtizedeken át a külföldi diplomaták, újságírók, tudosítók, esetleg a kémek találkoztak és "klubéletet" éltek.

Ma a tetőn található bár az expat közösség, a turisták és a helyi diákok kedvenc helye némi szomjoltásra, beszélgetésre és a Sisowath sétány életének szemlélésére. A klubhelyiségek is működnek, egy kis történeti kiállítással megemlékezve a múltról.

Ha hosszabb időt tölt az utazó Phnom Penhben, akkor a,z FCC lehet a "highly recommended" esti törzshely.


Szerencsés esetben a látogató éppen valamiylen ünnep idején időzik a hangulatos városban. Esetleg lehet előre tájékozódni és ehhez igazítani a kambodzsai kalandot. Ilyen fesztiválok idején a Sisowath sétányról hajóversenyeket, evezős parádékat, tüzijátékokat, fényshow performanszokat lehet élvezni.

 

A kambodzsai élet derűsebb jellemzői mögött sötét műlt kísért. A Pol Pot vezette vörös khmerek négy éven át tartó rémuralmának állít emléket a Genocide Museum. Ezt a sokkoló emlékmúzeumot egy olyan, eredetileg iskolának készült épületben találjuk, melyet Pol Pot diktatúrája idején börtönné és vallatóközponttá alakítottak át. 

A "Killing Fields" elnevezésű, tömeges kivégzésekre használt területet vezetett túrák keretében turistáknak is megmutatják. A dolog szörnyűsége, hogy a vörös khmerek büntetteit nem követte később alapos felelősségre vonás. Az országra a büntetlenül maradt mészárlás árnyéka borul. A miértek kutatása is lassan halad.

A vörös khmerek bukásuk után évekig dzsungelharcra rendezkedtek be és óriási mennyiségű taposóaknát telepítettek az ország különböző részeire. Siem Reap városában "taposóakna múzeum" is működik. A taposóaknál eltávolítása folyamatosan zajlik, vannak területek, ahol ma is érdemes óvatosnak lenni és nem bóklászni a dzsindzsásban. Különösen sötét jellemzője volt a vörös khmerek uralmának a gyermekkatonák kiképzése, a gyermekekből verbuvált kivégzőosztagok és az őket kivégző osztagok.

A vidéki Kambodzsa életének felfedezése is izgalmas lehet. Különösen az áradások esetére őkiképzett épületek érdemelnek figyelmet.


Siem Reap

A mintegy 200 000 fős lakosságú Siem Reap Kambodzsa egyik legnagyobb városa, mégis kellemes, vidékies nyugalommal várja az Angkor Wat felfedezésére induló tömegeket. A város esti nyüzsgését itt nem a helyiek biztosítják, hanem a nappal Angkort járó külföldiek.

Siem Reap

Siem Reap a logisztikai bázis az Angkor templomegyüttes bejárásához. A hotelek, vendégházak lefedik az összes árkategóriát. Számos külföldi alapított itt turisztikai vállalkozást. A Baby Elephant Hotel, ahol én laktam, egy Kambodzsát megszerető ausztrál hölgy tulajdonában állt.

Az esti Pub Street multikulturális turistaözöne mellett a helyi élet megismerésére is lehet egy kis időt fordítani. Ez történhet akár egy biciklis túrával az úgynevezett "úszó szigetekhez", vagy egy selyemkészítő múhely felkeresésével, vagy akár a a régi piacon az árusokkal és portékáikkal való ismerkedéssel. Angkor fénye talán elhomályosítja, hogy itt gyönyörű természeti szépségeket is fel lehet keresni, például a Tonle Sap tavat, vagy a Phnom Kulen Nemzeti Parkot.

Egy egészen ledöbbentő emlék lehet a taosóaknák múzeumának meglátogatása. Pol Pot és őrült vörös khmerei elképesztő mennyiségű taposóaknát fektettek le szerte Kambodszában néhány évig tartó rémuralmuk és az ezt követő dzsungelharcok idején. A gyermekkatonák történeteit is bemutatja a múzeum. A belépődíjjal a helyi közösségek rehabilitációjához is hozzájárulnak a látogatók.

Az Angkor Régészeti Park bejárásához a legpraktikusabb egy motoros triciklis taxi bérlése a látogatás teljes időtartamára, sofőr-idegenvezetővel együtt. Jármű nélkül nem megy, maga a főbejárat is "motoros" távolságra van magától Siem reap városától és az egyes templomok között vannak kilométerek. Kerékpár mem igazán jó, mert takarékoskodni kell az idővel. Rengeteg a látnivaló. Ha nem hetekre jövünk, nehéz alaposan, gondolkodva szemlélni őket. Egy napba 2-3 templom fér bele, ha nem felületesen rohanunk. ideális esetben egy nap-egy templom, de akkor legalább egy hét tartozkodással kell számolni, ha legalább a hat-hét legizgalmasabb műemléket szeretnénk felkutatni. Belépőjegyet lehet több napra egyben is váltani, nem kell minden nap a pénztárhoz menni.

Bizony nem leszünk egyedül. Angkor méltán nagyon népszerű, egyszer mindenképpen látni kell az életben. A motoros triciklivel  vagy motorral érkező ruristák mellett itt lesznek a távolsági busszal érkező kínai és belföldi turisták tömegei és az osztálykiránduló iskolások is.

Az evéssel és ivássak kapcsolatban nincs ok aggodalomra, az egyes templomok környéke olyan mint egy falunap vagy egy busójárás, tele árusokkal, kifőzdékkel, lacikonyhákkal, fagylaltzókkal, kökuszlevezőkkel, éttermekkel. Nem lesz lost in the jungle feeling.

Az obligát élmények közül kihagyhatatlan egy naplemente vagy napfelkelte. Talán az előbbi könnyebben megvalósítható. Ha ezzel kezdjük az akkori élményeket, akkor rögtön tapasztalhatjuk, hogy milyen sok rokon lélek szeretné átélni ugyanezt.

A naplemente akár a látogatás mindegyik napjára belefér, hosszú napokkal számolhatunk. Van két nap az évben, amikor az ide utazó látogatók minden gyötrelem ellenére bizony felkelnek hajnalban a napfelkeltére is. Ezek a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség napjai. Sejthetjük miért. A "letünt korok" vallási építményeinek épületei valahogy megszállottan csillagászati alapokon tájolták az épületeket...Ezen a két napon ugye úgy láthatjuk a felkelő napot Angkor Wat főtornyánál... Igen, precízen, pontosan ott kel a Nap, ahol várjuk... Aki nem kel korán, annak csak a napnyugta jár, mondjuk az erre a célra legnépszerűbb Pre Rupnál...

Angkor Wat

Az Angkor Régészeti Körzet területének legnagyobb temploma, Angkor Wat a nagy és a kicsi, a hatalmas és a parányi paradoxona. Óriási területen, egy tekintályes méretű mesterséges tóval körülölelve pompázik ez a méreteiben lenyűgöző épület.

Ugyanakkor aprólékos mintával kicsi, pici, icipici és még annál is kisebb dekorációk borítják az egész építményt. Egy teljes napot nyugodtan áldozhatunk arra, hogy végigfotózzuk az egészet, fényképezőgéppel és mobitelefonnal is. Otthon kinagyítva érdmes a részleteket vizslatni.

A "mastermind"  a grandiózus mű mögött a történéttudomány kutatásai alapján egy bizonyos II. Suryavarman nevű uralkodó, aki 1113 és 1150 között zajló uralkodása alatt építtette fel a bolygó jelenleg ismert legnagyobb vallási építményét. Angkor Wat a hindu kozmológia térbeli ábrázolása.

Megértéséhez érdemes egy kicsit a hindu istenvilágot tanulmányozni, vagy a hindu szent szövegek tartalmával ismerkedni. Akadnak persze olyanok, akik igyekeznek megfosztani a derék II. Suryavamant a nagy templomépítés dicsőségétől. Szerintük 37 év semmiképpen sem lehetett elég Angkor Wat homokkövekből megépítéséhez a 12. század technológiai fejlettségét tekintve.

Ilyen "mysterybuster" csávó  például a milliós nézettségű videókat sorozatban elkövető Praveen Mohan, az "indiai Daniken". "How did ancient builders managed to build this with mind-boggling precision?" A kérdés mantrázása közben mindig talál olyan scoobydoosan szólva "clue" elemeket, melyek arra utalnak, hogy valami ember előtti, rég letünt civilizáció építette a hindu templomokat, vagy ezek a hinduk valami rejtélyes technikai tudás birtokában voltak, például levitálták a kőtömböket.

Nos, Angkor Wat valóban mind-boggling. Mindazonáltal érdemes hangsúlyozni, hogy Mohan rejtélyelemzései meglehetősen koncepciózusak. Minden apróságot egy spekulatív előfeltevés igazolásának szolgálatába állít. Az igazságos így nem igen jutunk közelebb. Ha egy régesrégi ábrázoláson hasonlít valami egy tabletre vagy egy mobiltelefonra, akkor az persze lehetett az is, meg nem is. Miért van egyébként parittyák között? Szóval nehéz ez...

Másrészt azt gondolom, hibás gondolkodás abból kiindulni, hogy ókori vagy középkori fajtársaink bizonyára jóval butábbak voltak nálunk, csak azért, mert régen éltek.A kambodzsaiak kevéssé örülnek annak, ha elvennék tőlük a történelmüket és egy másik, letünt civilizáció, másik faj művének tekintenénk Angkor csodáit.

A rejtélyek persze rejtélyek maradnak, néhány részletre érdemes kis figyelmet fordítani a monumentalitástól való letaglózottságunkban is. 

A lézeres eljárások és a légi, műholdas fényképezési eljárások tudományos igénnyel bizonyították, hogy Angkor Wat hatalmas temploma körül egy óriási, a mai Los Angeles méretével vetekedő város állott. Ennek emlékei a dzsungel alatt, a dzungel földjében vannak. Ez egy szisztematikusan tervezett, "hidraulikus" város volt, mely a víz tervszerű felhasználása alapján élt. ennek egy ma is látható nyoma az Angkor körül látható mesterséges vízrendszer.

Az Airborne Laser Scanning segítségével rekonstruálható kép szerint mértanilag precízen tervezett csatornák, utcák között tervszerűen elosztott népesség élt. A kilencedik századtól a tizennegyedik századig ez lehetett a virágzó, terjeszkedő Khmer Birodalom fővárosa.

Van -e írásos forrásunk ennek a városnak az életéről? Jó hír, igen van. Rossz hír, mindössze egy és kissé elfogult. Egy kínai diplomata Angkor Wat fénykorában leírta a khmer király udvarában és a kor legnagyobb metropoliszában tapasztaltakat.

A régészeket és a történészeket foglalkoztató egyik legnagyobb rejtély, hogy miért pusztult el a város gyakorlatilag néhány évtized alatt. A legvalószínűbb okok között a túlnépesedés, a hidraulikus rendszerek összeomlása, klímaváltozás, szárazságok, külső támadások szerepelnek.

(Ábra forrása: approachguides.com)

Angkor Wat ma is működő kegyhely. A szájtáti turistákon kívül zarándokok, imádkozó buddhisták is jönnek ide. A vallási képlet egy kicsit bonyolult. Angkor Wat hindu szentélynek épült és a hindu kozmológi reprezentációja. A mintegy hatszáz éven át (802-1432) virágzó Khmer Birodalom vallása a brahmanizmus (hinduizmus) volt a kezdeti évszázadokban, míg Angkor Wat építése után egy bő századdal a birodalom vezetése, majd a lakosság jelentős része áttért a buddhizmusra. Buddhista kegyhelyként Angkor Wat akkor is működött, amikor a nagy Khmer Birodalom letünt és a hajdani virágzó fővárost belepte a dzsungel.

A két ábra szemléletesen magyarázza a hindu kzmológia  építészeti megjelenítését. A mesterséges tó a kozmikus óceánt jelképezi, a négy védőfal a vmegvilágosodás útjában álló akadályokat, négy torony a négy elemet, a középső torony pedig a Meru hegyet, az istenek lakhelyét. A középső torony alatt egy titkos kamra is rejtőzik, ebben valószínűleg egy lyukas tetejű láda állt. El sem tudnánk képzelni, melyek azok a bizonyos napok, amikor itt a felkelő nap fénye...

A hatlamas parkban számos szobor található és a buddhizmusra való áttérés után egy kisebb buddhista sztupa is épült itt. Ez látványosan gyengébb kidolgozottságú munka, mint a szinte minden négyzetmilliméterén parányi faragványokkal díszített hindu templom. Praveen Mohan jogosan veti fel a kérdést, hogy hová lett a korábbi, fejlettebb technikai tudás?  

A központi szentély alatti titkos kamra rejtélye mellett számos más izgalmas kérdés is szembe jöhet. Itt vannak a gyönyörű devaták és apszarák, mármint a szobraik.

A devaták őrző istennők, őrangyalok. Rengeteg ábrázolásuk közöl van olyan, amelyik mosolyog. Kicsit úgy, mint Mona Lisa. Miért nem mosolyog az összes? Miért pont a mosolygó mosolyog? Nos?  Az apszarák, a félmeztelen táncosnők mit üzennek?

Miért találhatóak olyan állatok is a falakon levő ábrázolásokon, melyekről azt gondoljuk, hogy nem évszázadokkal, hanem évszázezrekkel ezelőtt kihaltak (mint pédául a négyagyarú elefánt)?

Talán csak nagyítóval tudunk kivenni bármit is a messziről dekoráció nélkülieknek tűnő, valójában rengeteg miniatűr dekorációval borított falakról. Az új eljárások, mint az arcfelismerő szoftveres vizsgálatok segítenek beazonosítani a visszatérő, tipikus mintázatokat.

Szinte minden négyzetcentiméter tele van ezekkel. Miért ilyen parányiak? Ennyien dolgoztak? Ennyire ráértek? II. Suríavarman 37 évig uralkodott. Ha ebbe az időszakba szeretnénk betuszkolni Angkor Wat építését, akkor mintegy 300 000 munkással és legalább 5000 szobrász-képzőművésszel számolnak a kutatók. Igen, mind-boggling.

Ennél is észvesztőbb, hogy modern gépek nélkül hogyan készültek az egyik képen is látható körkörös, lekerekített oszlopok.



Banteay Kdei és Ta Prohm

Banteay Kdei és Ta Prohm templomait érdemes egy napon megtekinteni, mert egymás mellett találhatóak. Ez egy vadregényesebb bejárás, mert gyakorlatilag a dzsungelben sétálgathatunk, élénken kommentáló madarak kíséretében.

Jelenlegi ismereteink szerint mindkét épület buddhista kolostornak épült a buddhizmusra való áttárást követően, 1200 körül, VII. Jayavarman uralkodása alatt.

Gyengébb minőségű homokkövekből épültek, mint Angkor Wat.  Ugyanakkor egészen monumentális Banteay Kdei hosszúsága, mintha egy folyosón sétálnánk végig teremből terembe. "Kamrák citadellája", valahogy így fordítható a templom neve. Egészen szürreális élmény, ahogyan a tető, néhol a falak nélküli kolostortermeken poroszkálunk és vizslatjuk a megmaradt ábrázolásokat a falakon.

Banteay Kdei területén kevésbé aktívak a restaurátorok, mint Angkor Watban. Ta Prohm temploma esetében  pedig az volt az elhatározás, hogy olyan állapotban hagyják meg, ahogyan a derék botanikus, Henri Mouhout 1860 körül a dzsungel mélyén megtalálta. Ez nem valósul meg ugyan teljesen következetesen, mert az indiai kormány támogatásával itt is zajlanak restaurációs munkák. Ezek nélkül bizonyos részek összeomlanának.

Az illuzió azonban mégis valóság, Ta Prohm felett a természet lett az úr. A kapokfák, indiai fügefák, fojtófügék belenőttek a templom falaiba, gyökreikkel is átölelik az épületeket. Valami szürreális filmben képzelnénk el ilyet. Ezt az érzést használták ki a Tomb Raider készítői is, hiszen a film nagyobb része ebben a templomban játszódik. A gyöny9rűséges Lara Croft itt esik be a kincses kamrába, miután megérint egy virágot, igen.

Órákig lehet itt bóklászni, sopánkodni, millió képet készíteni. Challenge: keressük meg azt az ábrázolást, amelyik mintha egy igazi jól nevelt dinoszauruszt ábrázolna. Honnan tudtak a dinókról? Álmodtak velük? Ilyenekt képzelgett valaki?   


Ta Keo

Egy felirat állítása szerint Ta Keo temlomának építését megzvarta egy villámcsapás- A derék khmerek ezt nem tekintették bíztató előjelnek, ezért a templom építése évtizedekre leállt.

Ta Keo templomának különlegessége még a kör alakú galériák kialakítása. Ezek új elemként jelentek meg a hindu építészetben.



Bayon

Bayon egy igazán kiemelkedően fotogén templom az Angkor Réészeti Körzet látnivalói közül. Tökéletes instagrammozós helyszín. Itt 54 toronyról 216 rejtélyes arc néz a világba. Biztosan nem szijjártópetit látják, mert kedvesen mosolyog mindegyik.

Nos, a kérdés persze az, hogy kit is ábrázolnak a sejtelmesen mosolygó arcok. A történészek és a régészek vizsgálódásai alapján a templom az 1200-as években, VII. JaYavarman uralkodása alatt épült.

Ebben az időszakban a Khmer Birodalom hivatalos vallása már a buddhizmus volt. Ebből következően a történészek egy része azt gondolja, hogy sok-sok Buddha szemléli derűs nyugalommal a világot. Mindezzel annyi pici probléma van, hogy Buddhát nem igazán szokták négy arccal ábrázolni.

A négy arccal négy irányba tekintő ábrázolás viszont jellemző a hinduizmus teremtő istene, Brahma esetében. Kézenfekvő lenne, hogy akkor ő gyönyörködik az általa teremtett világban. Ez viszont a templom buddhista mivoltával nem vág össze. Egyes történészek úgy oldják fel az ellentmondást, hogy szerintük volt VII. Jayavarman uralkodása után egy rövid visszatérés a hinduizmusra.

A dilemmát feloldja az az elképzelés, mely szerint az arcok magát az építtető VII. Jayavarman tekintetét igyekeznek 216 alkalommal toronyba ültetni. Mindezt megerősíti, hogy a betornyosult arcok és VII. Jayavarman más ábrázolásai között van egy kis "uncanny similarity", ahogyan azt angolul mondják.

Bayon méltán az egyik leginkább felkapott templom a turisták körében. Az instasztárság nem meglepően azzal jár, hogy a templom környékén igazi falunapi hangulat van. Rengeteg lacikonyha, fagylaltozda, hangos árusok, még egy kisvonat hiányozna. A négyfelé tekintő arcok végtelen elnéző mosollyal szemlélik ezt a modern vircsaftot.

Banteay Srei

Banteay Srei kicsit már távolabb esik az Angkor Régészeti Körzet legfelkapottabb látnivalóitól. Az igazán különleges élmény mellé egy picit több szerenitás jár.

Ez a templom valószínűleg egy bő évszázaddal korábban épült, mint Angkor Wat. "A hölgyek temploma", vagy "Rózsaszín templom" néven is illetik. Méretei látványosan kisebbek, mintha kisgyerek variációja lenne a többinek.

A "lilliputozás" azonban gyönyörű, rendkívül kifinomult díszítésekkel és a részletek aprólékos kidolgozásával jár együtt. "Intricate design", ahogy az angol mondaná. Kellemes környezetben, a színvilágot élvezve töprenghetünk a miérteken.

Az Ezer Lingam Folyója

Végezetül ne maradjon le a hab a tortáról. Az Angkor Régészeti Körzet egy egészen meglepő helyet is tartogat. A turisták által ostromolt templomoktól egy kicsit távolabb, egy-két óra kellemes erdei séta árán bukkanhatunk rá az Ezer Limgam Folyójára.

Mi is az a Lingam? Shiva jelképe, a teremtő erő szimbóluma. A férfi nemiszerv stilizált ábrázolása is. Nos, akkor mit keres néhány ezernyi lingam egy folyó medrébe faragva? Mert szép???

Egy folyó medrét hosszan végigvésni ezekkel nem kis erőfeszítés lehetett. Gyakorlatias, haszonelvű modern észjárásunk itt valami rejtélyes praktikus okot keresne, ha ekkora munkáról van szó. Csak valami vallási hitbuzgalom vagy esztétikai ok miatt ennyit dolgozni? Csak hát mi egy másik korban élünk és nem tudunk a korabeliek fejével gondolkodni. Egyébként a nem is olyan rég élt Antonio Gaudi nem tervezett olyan templomot (Sagrada Familia) az angyalok gyönyörűségére, amit száz év alatt sem sikerül végre befejezni nem kis bonyolultsága miatt?

Praveen Mohan barátunk is valami titokzatos ősi energiaforrást, vagy hajdani szupercivilizációk valamilyen ismeretlen célú furfangját látja a lingamok ezreiben. Mindent igazíthatunk egy prekoncepcióhoz, nemde. Ha Mohan egy férfilingam alakú csiszolt gránitdarabot talál egy templom mellett, az számára már egyértelműen egy néhai letünt civilizáció, vagy bennünket látogató etik rakétája. Ezt aztán tovább fejlesztheti odáig, hogy a hindu mitológia és hitvilág egyes alakjai maguk a földönkívüliek és ezzel néhány újabb millió követőre talál izgalmas Youtube-csatornája.

Nos, milyen keveset is tudunk, de milyen jó Kambodzsába utazni, hogy sokat töprenghessünk.

A sok rejtélyen való töprengés közben ne feledjünk igen finomakat enni. Bátornak lenni menő, az utcai árusoktól is izgalmas ételeket lehet vásárolni.

Források: approachguides.com

vissza