Kapcsolat

globetrekker128@gmail.com

Maldív-szigetek, azaz olvassunk dhivehi nyelven

2016.05.08.

Maldív-szigetek, azaz olvassunk dhivehi nyelven

KALE AH MARUHABAA

Ő tud tündéül! Ennél izgalmasabb hír valószínűleg senkiről sem terjedhet.

Szűkebb pátriámban, Pécs gyönyörű városában a közhiedelem szerint többen is beszélik a jó öreg Tolkien alkotta nyelvek valamelyikét. Jól tudjuk, hogy a hihetetlen lángelme nyelvész-író nyelvek egész családját alkotta meg az általa kitalált népeknek. A nyelvek elsajátításához kis leíró nyelvtanokat és magyarázatokat is készített. A Gyűrűk ura egyik igen korai kiadásának végén levő nyelvtani részben én is érdeklődéssel olvasgattam az 'elvish' nyelvek rejtelmeiről. 

Ha némi kétségeink támadnának a tolkieni nyelvek elsajátításának gyakorlati hasznát illetően, akkor jusson eszünkbe, hogy minden nyelv egyfajta világmagyarázatnak tekinthető és ezért önmagában is rendkívül izgalmas. Ha utazásaink során a Maldív-szigetekre tévedünk, egy hasonló intellektuális kihívás érhet bennünket nyelvészeti tekintetben. Az egyik "földi paradicsomként" is emlegetett Maldívia "őshonos" nyelve, a divehi, másképpen dhivehi, esetleg maldív legalább olyan különleges mint a Tolkien zsenije által alkotott nyelvek, annál is inkább, mert ez a nyelv természetes fejlődése során vált egy egészen meglepő "kurióziummá", ahogyan ezt csúnyán mondanánk.

 Egy pillantás egy kétnyelvű, angol és divehi (maldív) nyelven is feliratozott levélgyűjtő ládára, és máris beláthatjuk, mennyire kalandosabb dolog lenne a divehi nyelven beszélni, olvasni és írni, mint a helyiek gyakorlatilag mindegyike által szinte tökéletesen beszélt angol nyelven.

A divehi érdekessége történeti fejlődésében rejlik és a Maldív-szigetek stratégiai fontosságú elhelyezkedésének köszönhető. Azt bizonyosan mondhatjuk erről a szűk 300 000 anyanyelvi beszélőt felmutató nyelvről, hogy ez egy indoeurópai nyev, bár eredetéről és elterjedéséről nagyon különböző elméletek léteznek. Egyébként az Indiához tartozó Minicoy szigetének mintegy 10 000 lakosa szintén a divehi (maldív) egy dialektusát, a mahlt beszéli.

 Nyelvtana nagyon hasonlít a közeli Sri Lankán beszélt sinhala, azaz szingaléz nyelvhez. Szókincse viszont őrzi azt a rengeteg kulturális hatást és etnikai befolyást, melyet a szigetek átéltek az évszázadok folyamán. A divehi egyaránt gazdag dravida, perzsa, urdu, arab, hindi, maláj, portugál, francia, holland és angol eredetű lexikai elemekben. A maldív is gazdagított más nyelveket, az angol nyelvbe az atolu maldív szó kissé átalakított kiejtésével érkezett meg a szép "atoll" kifejezés. 

 Ha mindez nem lenne elég, tekintsünk rá egy divehi írásra. Bár a hetvenes években a telexgépek megjelenése a szigetek közötti kommunikációban felvetette a latin betűs átírás szükségességét, és ezért akár európai szemnek kedves betűkkel is olvashatunk divehi szövegeket, ez nyílván nem az igazi. Rutintalan olvasó akár elfelejtheti, hogy először arról kell meggyőződni, hogy vajon milyen irányból olvassunk. A jelenleg is elterjedt divehi írás, a thaana ugyanis jobbról balra olvasandó. Ebben nem nehéz arab hatást felfedezni, és ez a felismerés valóban helyes. Ennek ellenére, a divehi nem vette át az arabra jellemző hármas betűpozíció szerinti betűváltoztatást (szókezdő, szóközép, illetve szóvégi pozíció) és maguk a betűk sem az arab írást követik, hanem egy ennél sokkal furfangosabb konstrukció eredményei. Ez az átírás azonban csak egy a sok közül, a thaana elterjedése előtt számos más skriptúra létezett, kezdve a hetedik században már használt bráhmi átírástól egészen a dhives akulu nevű írásig, mely balról jobbra olvasandó írásként egészen a huszadik századig használatos volt egyes szigeteken. A maldív szigetvilág egyébként a régió talán legmagasabb alfabetizációs szintjével büszkélkedhet, 98 százalék az írástudók aránya a felnőtt lakosság körében, ez vélhetően a magyar értéknél is jobb. Az iskolarendszer fő vonalaiban a brit mintát követi.

A nyelvi lelemények és a fifikás írás élvezetén túl vélhetően a természeti csoda érinti meg az utazót a pazar szigetvilágban. Valóban, a Maldív-szigetek egyike azon természeti gyönyöröknek, melyeket egyszer látni kell az életben. A látvány leginkább a levegőből megkapó, amikor végigtekintünk a szigetek, atollok százain. Egyesével és csoportosan, kicsit jobban kiemelkedően, kicsit a tengerbe veszően, hihetetlen látvány. A mintegy 1200 sziget (ezek állítólag valahogyan 26 csoportot alkotnak) egy körülbelül magyarországnyi nagyságú területet hint be, de úgy, hogy a 'szárazföld" ennek a területnek csupán 1 százaléka. Ezt is súlyos veszély fenyegeti, hiszen Maldívia benne van a top három elsüllyedéstől leginkább veszélyeztetett ország között. A terület alig emelkedik a tenger szintje fölé, és a kormány komolyan fontolgatja indiai földek, ingatlanok vásárlását a lakosok számára vészhelyzet esetére. 

A maldív atollokon való hosszabb tartózkodás valószínűleg már különleges lelkületet kíván. Elsősorban nyugodtan alkotni kívánó művészeknek, íróknak, memoárszerzőknek, világtól elvonuló filozófusoknak, szenvedélyes haletetőknek (remek csapóajtó a cölöpkunyhókon) tengerbiológusoknak és napimádóknak ajánlanám, más emberfajtáknak kissé unalmas lehet. A Maldív-szigetek a világ bár legkisebb, de igen hithű muszlim állama, ahol a viselkedési szabályok szigorúak, bár a népek igen kedvesek. A szekuláris és vallási jogalkotás olyannyira keveredik, hogy az alkotmány szó szerinti értelmezése szerint az állampolgársággal járó védelem csak annak jár, aki muszlim vallású. Az állampolgárság megszerzése más nehézségekbe is ütközhet, de a furfangos nyelvet és írást azért megtanulhatjuk.

vissza