Mindenki zmrzlina szeretne lenni, de sörben is fürödhet

Akik a zmrzlina szóval nevezik nevén a fagylaltot,  bizonyára sok más bohémságra is képesek. A csehek fővárosától talán egyébként is elvárjuk, hogy Hrabal és Hasek regényeinek, Menzel filmjeinek hangulata járja át a levegőt, esetleg ezek szereplüihez hasonló arcok bohémkodjanak vidáman az utcákon. 

Az öreg Freud a levegőből adja áldását arra, ha pszichénk több bohémságra vágyik és ezért baktatunk a prágai utcaköveken. Ő pszichológiában utazott ugye és szívesen élte idejének egy részét Prágában.

Kevésbé élt bohém életet Franz Kafka, az irodalmi tanulmányok és érettségik egyik legizgalmasabb témája. Zsenialitását, lényeglátását, érzékenységét a fejével és egy kiváló múzeummal örökítették meg szülővárosában. Én azt mondanám, hogy Prága elmés város, az elme sok-sok nagyon különböző, de ragyogó szárnyalásának eredményeit vagy helyszíneit találhatjuk meg itt.Nagyon tanulságos akár, milyen is amikor a tudás, az ötlet, az érzékenység, vagy az összes találkozik.

Kafka feje persze forog is, meg átalakul időnként, pontosan óránként, de szerencsére nem bogárrá metamorfozilálódik. Múzeumában ódon telefonkészülékeket felvéve hallgathatjuk műveit, olvashatjuk a kéziratait, régi mozgőképfelvételeken láthatjuk Kafka korának Prágáját. Mindezek előtt, még a múzeum bejáratánál értelmezhetünk egy polgárpukkastó szoborkompozíciót. Talán az sejthető belőle, hogy a csehek egy része átmegy az egyes számú humorteszten, azaz kellő humorral tudja szemlélni saját magát.

A szobor elkövetője, David Cerny, kicsit unortodox módon képzelte el Vencel királyt is a lován.

Számos más, kis apró móka is vár ránk Prágában, például ez a szűk utcácska. Az igazi poén, hogy csak egy étterembe vezet és sehova tovább.

Esetleg gondolhatjuk, hogy erre hobbitok is éltek.  Pontosabban így jutott elég telek a király íjászainak bő ötszáz esztendővel ezelőtt a vár területén, aztán pedig aranyművesek költöztek ide.

Ezért Arany Utcácska és nem hobbitok utcácskája. Kis bohém hely egy állati nagy várban.

Igen, Prággában megtalálható a vidám, bohém, sokoldalú, kissé avantgárd, kissé laza, de mindenképpen emberközeli főváros. Gyorsan megszerethető és talán hosszabb tartókodás esetén is kitartóan szerethető város. Budapest minden érdemének elismerése mellett azt gondolnám, hogy Prga ha nem is szebb, de emberibb és kedvesebb jelenség, mint a mi fővárosunk, bár ez persze egy igen véleményes megállapítás.

Mindez talán annak ellenére, vagy amellett mondható el, hogy a tömegturizmus jócskán megsápolja a város hagyományos bohém sármját, vagy amit annak gondolnánk. It took its toll, ahogyan azt egy imperiálista nyelven kiböknénk. Az igénytelen buliturizmus és ennek tipikus velejárója, a levetett polójú, meztelen felsőtestű, már délután kettőkor ittas és kezében sörösdobozt lobáló, mindennek tetejébe valami borzalmat kellően borzalmasan éneklő nyugati bulitursta  a prágai Károly-hídon is éppen olyan kiábrándító, mint a budapesti Király utcában (ha futballindulót énekel, az már kétszáz méterről leterít bárkit, ahogy ezt mondani szokták).

A teljesen tájidegen Thai masszázsszalonok és kürtöskalácsosok özöne is csökkenti egy kicsit a bohémia illuzióját, ám mindezen riadalmat okozó és tömegturizmus előtti időket visszasirató jelenségek ellenére Prága egy bombasztikuan vonzó és megejtően hangulatos főváros.

A bohém Prága gyalogosan is felfedezhető, bejárható. Metropolisz mivolta ellenére is számos nyugodt, szinte falusias zegzugot lehet benne találni. Ha vagabond módjára, illendően felkészülés nélkül, előzetes befolyásoltságtól mentesen csatangolva igyekszik felfedezni az utazó, akkor rengeteg nem várt meglepetést tartogat.

Persze kellenek legek is, ha már az egyik legnépszerűbb európai utazási cél ez a város. Nos, akkor bizony itt van a planéta egyik legszebb főpostája, még szebb, mint Saigonban (erről tessék a vietnami útleírást egy kicsit olvasgatni). Aztán itt van a Karlovy Lazne, Közép-Európa legnagyobbnak mondott, ötszintes buliközpoontja, jégbártól kezdve mindennel, mi partizónak ingere. A prágai várat a Guinness Rekordok adatbázisa a legnagyobb alapterületű várként tartja számon. Bár ez olyan "attól függ, hogyan számoljuk" kérdése, de tény, hogy ez az egyik legnagyobb ilyen a maga nemében széles e bolygón.

Nem elfelejtendő az sem, hogy Prága a csillagászok városa. Hanus mester páratlan munkája, az Orjol csillagászati óra Prága egyik ikonikus látnivalója. Több évet töltött itt Kepler, Tyho Brahe és sok más neves asztronómus. Egy gyakran elfelejtett tény, hogy egyetemi tanulmányai egy részét itt végezte az igen nyílt eszű, szorgalmas tanuló hírében álló II. Ráküczi Ferenc, aki ugyan csillagász éppen nem volt, de legalább vezetett egy szabadságharcot..

Mi lesz az egészségünkkel? A fent látható képződményt is folyékony aranynak nevezik, mert ugyan nem arany, de Prága az alkimista hagyományok városa is. Azért kevésbé okkult mezőkön is maradhatunk. Aki kiejti a zmrzlila szót, megérdemli, hogy megkapja a fagyit. Bár a zmrzlila nem büszkélkedhet  annyira "a középkor óta ismert" nagyszerű élettani hatásokkal, olyanokkal, amiket még orvosa orvosovics is javasol, mert ilyenekkel a sörfürdő rendelkezik, mert Prágában ilyen is van.

A klasszikus sörfürdő egy cirka hatvan perces kúra. A bizonyára élvezetes mutatványt egy két részre osztott, magasított fallal elképzelendő csónakban tölti el a mélyebb és megalapozottabb egészségre vágyó emeberia vagy emberlánya. Mindez tehát úgy értendő, hogy két arc lubickol a sörben egy két részre osztott nagy bödönben. mely igyekszik egy csónakra hasonlítani és erősen fából van. Középen, az elválasztásnál kapott helyet egy korsótartó deszka, nem véletlenül. A vérkeringést és minden egyebet javító sörben pancsolás közben elvben korlátlan mennyiségű sört lehet fogyasztani a deszkán, illetve oldalt levő szamovárszerű csapló valamiből. Az egészséges ritka találkozása mindez a kellemessel. Lent a tripadvisor hirdetéséhez kapcsolódó kép mindezen élvezetekről (tripadvisor.com)

Aki szeretné mindezt a szaunázás vagy egy trópusi nyaralás illuziüjával összehangolni, az mindezek után "sörkenyeret" falatozhat, illetve pihengethet valami érdekes fonott nyugágyakon. Látványosan cáfolatra talál az a bugyuta angol mondás, hogy az élet nem csupa sör és tekejáték (vesd össze Virág elvtárs meglátásával az életről és a habostortáról). Ha valakinek mindez nem vonzó, zmrzlilázásba menekülhet.

A Kampa-sziget talán nem a legismertebb és leglátványosabb célpont a turisták körében, számomra viszont mindenképpen a legkellemesebb része Prágának.

A "just like Venice" érzéshez elég néhány lépcsőt lebattyogni a Károly-hídról, vagy akár a vár, vagy a Vltava  partja felől a Certovka, azaz az Ördőg-árok által leválasztott szigetfélére sétálni.

A Certovka amolyan tápos ladikosoknak szánt vízmosásnak tűnhet, medrét mesterségesen alakították, mert valaha vízimalmok sorakoztak it. Vészjósló nevét a legendárium szerint  egy hajdan itt élő zsémbes mosónőről kapta. Mindez bizonyára nem igaz. Csak kicsit igaz az is, hogy ő egyébként a "hét ördöghöz" ajánlott házban lakott. Dehát legyen csak Ördögárok a neve, ettől ez még itt errefelé Prága egyik legszerethetőbb része.

A Máltai Lovagrend  tagjai is kedvelték ezt a hajdan kertekkel, ligetekkel teli, ma is jelentős részben zöld szigetet. Az egyik korábban tulajdonukban levő vízimalom, az úgynevezett nagyperjeli malom kereke ma is régi sármjában helyreállítva áll itt, holott a malom maga már nem dolgozik.

Nem is lehet  szebben érezni máshol az időtlenség bájos érzését, mint egy nyugalmazott vízimalom melletti teraszon sörözgetve, kávézgatva.A gyorséttermi ételeket üdítően helyettesítheti, hogy a legtöbb sörözőben isteni jót lehet alatozni is mindenféle gyorsan elkészülő és gyorsan fogyasztható , de nem gyorséttermi színezetű ételekből.

Az időtlenség, igen, Momo, Cassiopeia, no, mindenki érti bizonyára, hogy mire gondolok. Állati jó nyugi egy nyüsgő metropoliszban, egy kis középkori és egy kis falusi bukéval.

A Kampa régi főúri kertjeinek és a máltai lovagok parkjainak emléke némi arisztokratikus bukét adhat a szigetnek. Ha ez úgymond bejövős a turisztnak, akkor érdemes felfedezni a Café Savoy éttermet, mert ennek palotaszerű kinézete tovább erősítheti ezt az érzést, mindamellett, hogy ez Prága egyik legtöbbet dícsért étterme.

Ha eseleg már nyomasztó, hogy itt ilyen békés szerenitás leng a levegőben és hiányzik a turisták ezreinek nyüzsije, akkor kétségbeesésre semmi ok, a Károly-híd megnyugtató közelségben van.

A szigetromanntika ragadós lehet, ha itt bejótt, mehetünk a többi hasonló képződményre. Prága elkényeztet bennünket egy sportpályákkal teli "Gyerekek szigetével", egy rendezvényekkel teli "Lövészek szigetével" és másokkal.

Akadnak olyan meglepetések, melyek kissé elméláztatják az utazót. Miéért éppen Vilnius, Litvánia fővárosa büszkélkedhet Frank Zappa szobrával? Más településen éppen nincsen ilyen. Miért pont Prágában van messze földeken híres John Lennon-emlékfal?

A Lennon emlékéhez kapcsolódó fal mellett ma már egy John Lennonról elnevezett kávéház is áll itt a Kampa-szigeten.

A fal eredete még szürreálisabbnak tűnhet, ha tudjuk, hogy már rögtön Lennon halála után, a nyolcvanas évek elejétől jelentek meg rajta falfirkák. A nyolcvanas évek pedig a szovjet blokkhoz tartozó Csehszlovákiában még a keményvonalas kommunista diktatúrát jelentették.

A fal igazi hőskorában a rendszerkritika kapcsolódott össze Lennon emlékével. Inkább Lennon, mint Lenin, mondhatnánk. Már az énekes halála (1980) előtt megjelentek ezen a falon rendszerkritikus graffitik, illetve nyugati zeneszámok szövegei. Az igen hardlliner Csehszlovákiában a nyugati zene nagy része, köztük a Beatles is a tiltólista környékén egyensúlyozott. Adott esetben börtönbüntetéssel járhatott a gombafejűek lemezeinek Csehszlovákiába csempészése.

A spontán ellenálló graffiti-falból aztán Lennon halála után lett emlékfal, mert halálakor itt tartottak megemlékezéseket és dalszövegeinek részletei rendszeresen megjelentek a falon. Amolyan féllegális fal lett, nem bontották le, de a rendőrség rendszeresen lemosta a falfirkákat. Ez az egyik oka annak, hogy az eredeti falfestésekből ma már semmi sem látszik, de a rendszerváltás utániakból sem, mert annyian írnak rá, hogy időnként újra kell indítani...

A falnak nincs tehát hivatalos születésnapja, de azt számon tartja a történelem, hogy 2003-ban Lennon özvegye, Yoko Ono látogatást tett itt. Lehetne Lennon-Hável emlékfalnak is hívni, mert Václav Hável író, az 1989-es csehszlovák rendszerváltás ikonikus alakja az egyik legtöbbet idézett vagy említett személy a falon. Miivel csak néhány lépés a Károly-hídtól, ezért amolyan "zarándokhely" lett a szabdságot és békét szerető turisták körében.

Václav Hável, a nagy cseh államférfi és irófejedelem cseppet sem mellesleg nem csupán bölcs, hanem igen profetikus gondolatokat is bírt mondani. 2002-ben, egy bizonyos magyar miniszterelnök bukásakor például megjövendelte, hogy bizony jó lesz, ha Isten oltalmazza majd Magyarországot és Európát ettől az embertől, ha még egyszer hatalomra jut. Hatalomra jutott.

A csendes Kampa is tartogat azonban a nyugalom megzavarására alkalmas tartalmat. A gyengébb idegzetűek éjjel talán visítoznak, amikor meglátják ezeket a hatalmas mászogató bébiket. David Cerny neves szobrász alkotásai. Talán elég nyílt a társadalomkritika, ahhoz hogy tetten érhessük... Igen, arctalanok a babák és vonalkódok vannak a szemeik helyén.

Egyesek szerint nem szépek. A szobrász viszont ilyeneket nyomott fel a 200 méteres, általa tervezett Zizkov TV-torony oldalára is, hogy a ronda tornyot szebbé tegye... Minden viszonyítás kérdése, ugye, és főleg minden fejben dől el. Akinek nem tetszik, a Kampa Múzeum épületének másik oldalán sárga pingvinek szobraival vigasztalódhat, de rengeteggel. Sötétben ezeket ki is világítják, ellentétben a bébikkel, akiknek a sötétben kell ráijeszteniük a turisztra a modern művészetet bemutató múzeum másik oldalán.

A nyugisabb, szerethetőbb hangulat a szigeteken kívül sem veszik el. A turisták hömpölygésétől hangos metropolisz mellett létezik egy "undercurrent" Prága". Ez passzázsaival, átjáróival, kertjeivel, sarki kávézóival és sörözőivel még a nyári, hőséggel súlyosbított turisztcsúcsban  is élvezhetővé teszi a városban bolyongást.

Az "undercurrent", a lazán, lassan életélvezős Prága kulcseleme a söröző, illetve a sörözés. Csehország a számok nyelvén is a sör hazája, mert itt a legmagasabb az egy före jutó sörfogyasztás. Ez 192 litert jelentett a 2018-as évben, ha hiszünk a statisztikusoknak.

Összehasonlításképp egy hazánkfia átlagosan 76 liter sört iszik évente és ez a 19. helyre elég a globális toplistán. Ausztrália épp megelőz bennünket, az USA éppen mögöttünk van. Az első 17 helyen két látványos kivétellel csak euróőai országok találhatóak. A két meglepő betolakodó a 9. helyen levő Namíbia és a 14. helyen büszkélkedő Panama.

Az "undercurrent" hangulatát adhatja olyan aprócska, de fájintos ötlet is, mint akár ez a régi varrógép, mely vidáman hajtható sörözgetés közben.

Az átjárók, passzázsok bejárása talán még izgalmasabb, mint az "uppercurrent" nyüzsgő, Prága.

Az a pajzán gondolat is felmerüleht, hogy a sörözgetés itt azért is annyira  menő, mert finom a sör. Tényleg, miért is annyira neves a cseh sör?

Talán nem kell hétpecsétes titkokra és különleges praktikákra gondolni. A hozzéértők szerint a lényeg a minőségi alapanyag. Elsősorban a víz. Egy cseh sör csak cseh vízzel lesz jó cseh sör. Aztán a minőségi maláta. Ez adja a szép borostyános színt a cseh világos sörnek. Nem kell sok szénsav, de a habban viszont álljon meg a ceruza...

A sörfőzés itt már a kilecszázas években bontogatta szárnyait a derék csehek körében, első nagy mesterei pedig nem mások voltak, mint a buzgó szerzetesek. Évszámoknak és kolostoroknak is utána lehet nézni.

A sörözőknek jót tesz egy-két húzónév is. A legmesszebb, de még annál is messzebbi földeken híres húzónév persze Bohumil Harabal író.

Fotó: Szabó Emese

Hrabal kedvenc sörözője, az U Zlateho Tygra, azaz az Arany Tigrishez címzett intézmény a világ talán egyik legprofánabb vendéglátóipari egysége. Semmi különösebb hívalkodás, egyszerű, mint a faék, ahogy mondani szokták. Helyet mégis elég nehéz itt kapni, mert hát ide, ebbe az egyszerűségéről híres kocsmába járt Hrabal.

Fotó: Szabó Emese

Az ilyen "sikersörözők" fő titka talán az, hogy a kimérős vendéglátóipari egység mellett közvetlenül ott van az ezt tápláló serfőzde is, szerves egységet alkotva egymásssalz.

Az "Atany tigrishez" 14. században felhúzott épülete néhány ugrásra található a Károly-híd óvárosi végétől és 1816 óta működik benne kocsma. Egyszerűségével sznte tökéletes ellentéte a másik legnevesebb prágai kocsmának, a Flek (u Fleku) nevű lokálnak.

Fotó: Szabó Emese

Talán nem véletlen, hogy Václav Hável cseh köztárasági elnök a lkilencvenes években mégis ide invitálta amerikai kollégáját, aki úgy hívtak, hogy Bill Clinton. Ez egy sallangok nélküli, jó közép-európaias kocsma, olyan igazi kocsmajáróknak, mint amilyen Hrabal is volt.

Fotó: Szabó Emese

Szigorúan ellenőrzött vonatok,. Őfelsége pincére voltam. Sörgyári capriccio. Pacsirták cérnaszálon. Hrabal regényeivel a rajongók többsége először talán nem is a könyvekben, hanem Jiri Menzel filmjeiben találkozik. Innen lehet aztán eljutni da, hogy élete egy pontján vagy nem kevés pontján a nyájas olvasó Hrabal-idézetekkel dobálózik.

A két derűs lángelme, Hrabal és Menzel találkozása a közép-európai történelem egyik látványos szerencséje. Menzel filmjei után sokan elolvassák a filmek alapjául szolgáló regényket, Hrabal egy kicsit ennek is köszönheti világhírét. Egészen elképesztő, hogy ez a két arc hogyan ontotta a boldogságot, a derűt, a szellemességet, a humánumot a nyomorúságban is megmutató alkotásokat.

Az én kedvencem azért nem a leghíresebb munkák közül való, szerintem a legszórakoztatóbb film Menzel kezeiből az ötvenes évek sztálinista diktatúrájáról készült "Pacsirták cérnaszálon". Talán ez A tanó "csehnen". "Az én kis falum" is mindenkinek szigorúan ajánlott a ritkábban említett lélekvidítók közül.

Fotó: Szabó Emese

Hrabal saját bevallása szerint ebbe a kocsmába "emigrált" a kommunizmus elől és itt őrizte a kisember békés derűjét és emberségét a nagy dolgok nyomorúságában. Ez a mondat szinte már csepegős, de egy gondolatban szépen fedi a valóságot. Proszim.

A söralátét egyébként bitangul hasznos dolog, mert ha rátesszük a korső szájára, akkor nem rohannak el a félig még nem megivott sörrel és kéretlenül sem hoznak további sört, ha ilyen szürreális szituáció esetleg bekövetkezne.

Fotó: Szabó Emese

Hrabal és Menzel mellett még egy olyan nagy mesélő nyomait is keresheti a vándor Prágában, aki ugyan nem volt valós személy, de esetében a fikció nem is lehetne elevenebb. Svejk karaktere előbb eszünkbe jut, mint író megalkotójának neve. Svejk nevét éttermek, kocsmák viselik szerte Prágában. A regényben és a filmben szereplő rengeteg prágai helyszín közül a Kehely söröző lehet fotos keresés tárgya. 

Fotó. Szabó Emese

Az idétlen, állandóan locsogó Svejk alakja mellett nem szabad megfeledkezni Palivec úrról, a kocsmárosról. Ő az egyik legjobb arc a regényben, igaz, hogy már az elején, a legjobb rész után eltűnik a süllyesztőben. A titkosrendőrség a császár képét keresi a kocsmában. Ő azzal indokolja az igen megérdemelten utált Ferenc József képének lomtárba dobását, hogy "negogy szegényt összepiszkítsák a legyek a falon".

Olyan kis hétköznapi minilázadás ez, hogy ne legyen az egyszerű ember megalkuvó, de azért magyarázat is legyen...No, Palivecet a titkosrendőr börtönbe viszi, miután meggyőződött róla, hogy felesége folytatja az üzletet, így ő továbbra is ott ihat...A nem éppen szellemi világítótoronyként ismert ferencjóska mintha ezután sem kerülne vissza a falra, hanem a neki való helyen a lomtárban porosodik.

A  Kehely (U Kalicu) falán azért ma láthatja a látogató turista az igen kedvezőtlen emlékezetű kaisr und kön9g portréját, hogy mindez emlékeztesse Svejkre, Palivecre és Hasekre.

Fotó: Szabó Emese

A prágai vár építésének kezdetei egészen a kilencedik századra vezethetőek vissza. A felfelé vezető kaptatókon bőven akadnak pihentető sörözők.

A prágai vár impozáns méreteiról már szót ejtettünk. Lenyúgöző ez a méret az éjszakai fkivilágításban. Nem lehetünk itt sem valami jó kis "paradoxon" (ez mennyire  tökjü szó) nélkül. Európa és a bolygó egyik legnagyobb alapterületű várában éppen egy kis "liliputi" részecske, egy hobbitosdira szabott utcácska nyújtja szerintem a legemlékezetesebb élményt. Nem más ez, mint az Arany utcácska.

A Zlata Ulicka házaiban alkimisták próbáltak aranyat csiholni a legendárium szerint. Egy nagy ugrással közelebb áll a valósághoz, hogy aranyművesek is éltek itt, neves jósnők és gyógynövényboltocskák között. 

A hobbitosdi történetileg igazolt oka viszont az, hogy az 1500-as években 24 íjászt kívánt itt letelepíteni az uralkodó a várfal egy újonnan megépített szakszának védelmére, csak 24 háznak elég kicsi volt itt a beépíthető telek. Így hát az íjások ilyen pöttöm, de cserébe igen aranyos házacskákat kaptak.

A vár pompás éjszakai világításához meglepő módon a Rolling Stones együttes is hozzájárult. A neves banda imádta Prágát, a kilencvenes években koncerteztek is  itt és összespanoztak Václav Hável íróval, az akkori köztársasági elnökkel. A Stones testes menniységű dollárral támogatta a vár új díszkivilágítási rendszerét.

A babonás ember sok mindenre képes lehet, főleg ha uralkodó. Jó, legyünk egy kicsit igazságosabbak Luxemburgi IV. Károly cseh királlyal, aki nem mellesleg a német-római császári címet is megszerezte. Nevezzük a babonát inkább kabalisztikai, vagy akár asztrológiai érdeklődésnek...

A császár-király számmisztikához való vonzódása áll annak hátterében, hogy a Károly-híd mai fogalmaink szerinti alapkövét éppen 1357. július 9. napján 5.31. perckor tették le. Ezt a percet, nem lehetett eltéveszteni, kellett ugye ez az 1-3-5-7-9-7-5-3-1 misztika. Mindehhez képest mellékes, hogy a híd felépítése mindezek után eltartott jó 45 évig.

A híd valahogy mégis szerencsés csillagzat alatt született, mert perdönt szerepet játszott a Moldva mindkét partján terjeszkedő város fejlődésében, Prága különböző részeinek összekapcsolásában, világvárossá fejlődésében.

Egészen elképesztő, hogy mekkorát "dob" ez a járműforgalom nélküli híd a városon, mind a hangulatot, mind a látványt tekintve. Burkoltan arra utaltam volna, hogy milyen menő lenne egy ilyen járműforgalom nélküli híd egy másik fővárosban is.

Messziről nézve talán nem annyira feltűnő, hogy ez a híd bizony igazi "kísértet tetthely". A prágai folklór szerint kísértetek, szellemek tucatjai élik itt mindennapjaikat. A "kísértettan", avagy "szellemfolklór" szerint az ilyen szellemek, kísértetek mindig helyhez kötöttek, tehát nagyjából mindig ugyanott kísértenek. Ez persze már elég okot adhat arra, hogy kételkedjünk mindezen lények létezésébenm , hiszen ilyen unalmas létet bizonyára még ilyen véleményes lények sem szeretnének élni.

A hídon s a környéken leginkább a hídon és környékén kivégzett felkelők (lásd 1621. egyik gyás végú napját, amikor a cseh rendek felkeltek a Habsburg-elnyomás ellen) szellemei kószálnak éjszaka a helyiek szerint, tehát ennek tudatában fedezgessük fel a hidat és környékét.

Érdemes felhívni az érdeklődő arcú turiszt figyelmét Európa egyik legszebb kisterére, melynek neve Keresztesek tere és a Vencel tér oldalán, az oda vezető kis utcácskák kezdeténél található, a híd végénél. Ennél bonyolultabban talán nem lehet elmagyarázni.

A név a vöröskeresztesekre utal, ez a rend volt az egyetlen cseh alapítású szerzetesrend. Töténeti érdekesség, hogy kis túlzással történelmi időszakban szerveződött az egyetlen magyar alapítású szerzetesrenddel, a pálosokkal, úgy-ahogy az 1200-as évek középső harmadában. 

Prága másik híres-nevezetes látnivalója az Orjol nevű középkori csillagászati óra.  Olyannyira felkelti az utazók kíváncsiságát, hogy megtelik az Óváros tér délelőttönként, amikor minden órában bemutat egy kis performanszt ez a remekmű. Ha nem jövünk időben, jó eséllyel annyira látunk csak rá a sok-sok szájtáti turistától, mint ami a felső képen látszik

Ha netán úgy rémlene, hogy valahol már láttuk éppen ugyanezt, akkor az csak egy helyen történhetett, egy bizonyos dél-koreai városban. A derék koreaiknak ugyanis sikerült az Orjol többé-kevésbé pontos mását elkészíteniük, holott a prágai városatyák igen elszántan védték a mű egyediségét. A legendárium szerint a 15. század végén megvakíttatták Hanus mestert, az óra egyik fejlesztőjét, nehogy bárki másnak átadja szerkezet összeállításához szükséges tudást.

Ez a morbid történet persze szerencsére nem igaz, történelmi hitelessége több ponton is erősen sántít. Az Orjol készítése már a 15. század elején elkezdődött, három részének összeállítása és továbbfejlesztése több fázisban történt. Hanus nem az első volt a "műszaki atyák" sorában, bár kétségkívül talán ő játszotta az egyik legfontosabb szerepet a nagy csodakütyü fejlesztésében. A három rész, bábjáték, a szférakör és a naptár mindegyike érdekes történeti szempontbl. A turistákat leginkábbb a tizenkét apostol, a csontváz és a kakas bábfigurái bűvölik el. 

A műnek otthont adó  óvárosi tanácsházát belülről is érdemes körbesétálni. érdemes megkeresni azt azüvegfalat, melyen keresztül az Orjol szerkezetét a másik oldalról megvizslathatjuk. A toronyból emlékezetes látvány tárul az alant várakozó szájtáti sokaságra. Sétálgassunk még az itt található történelmi festmények miatt is.

Egy gazdag ptrícius házából alakították át városházává az 1300-as években. Az épülethez kapcsolódó legfurcsább történet a második defenesztráció, azaz ablakon való kidobálás esete. Történt mindez 1618-ban. A Habsburg-hű katolikus és a lázadó protestáns tanácsnokok eléggé összevesztek. Hírlapírói bikkfanyelven szólva, "előzetes szóváltást követően" néhány tanácsnok defenesztráció áldozata lett. Magyarul kihajították őket az ablakon, de semmi bajuk nem lett, mert az épület mellett felhalmozott lóürülékhalmokon landoltak. 

A belvárosban sétálgatva boldogok lesznek a sikátorfanok, hiszen szűkebbnél szűkebb utcácskákra lelhetnek. Csak 50 centiméter a legkeskenyebb utca szélessége, két bejáratát fényrendőr, értsd piros-zöld közlekedési lámpa őrzi, mert két  emberfia nem fér el benne egymás mellett.

A különböző építészeti stílusú házak eklektikuma, változatossága néha kissé abszurd, de még szerethetőbbé teszi Prágát. Ha az abszurdról valakinek netán az irodalmi érettségik sztártémája, Franz Kafka és abogaras Átváltozás jutna az eszébe, akkor jó tudnia, hogy Kafka sokáig Prágában élt. 

A prágai zsidónegyed, a Josefov (a Józsefváros nevet az emancipáció, az egyenjogusítás után kapta) a cseh főváros további nyugodtabb, lassúbb tempójú részei közé tartozik. Száos csillagász és más tudős nőtt itt fel.

A prágai séták ritmikájához tartozik, hogy meglepetésként jönnek a különböző váratlan épületek. Ez akár előzetes felkészülés nélkül is új ismeretekben gazdaggá teheti a prágai bolyongást.

A szabadkőművesekhez kapcsolódó vélt és valós történetekre játszik á egy kicsit ez a "szabadkőműves páholykocsma". A szimbolika olyan erősen megjelenik, hogy ez már kétségbe vonhatja a hely "autenticitását", a "titkos alagút" dacára

A zsidőnegyed egy másik rejtelmes történelmi izgalmat is tartogat. Ennek felfedezése egy árvíznek köszönhető. 2002-ben az áradás kimosta, vagy előmosta egy titokzatos alkimista műhely maradványait. Nem kevésbé jelentős arc foglalkozott elixírek gyártásával és aranycsinálási kísérletekkel, mint Rudolf őcsászári és királyi felsége, német-római császár, csh krály, sőt mi több, még magyar király is az 1500-as évek második felében. Ma egy kis múzeum található annak a patikának álcázott kis bolt helyén, mely jó 450 éve az egyik legforgalmasabb átmenő kereskedelmi útvonal mellett feküdt.

A gyógyszertárosdi volt a cover story, a bolt aljában katakombák nyíltak, az itt kialakított rejtett föld alaltti alkimista műhelyek egy titkos alagúton kapcsolatban álltak a várban található uralkodói rezidenciával.

Milyen hőkuszpókuszok zajlttak itt? Életelixíreket igyekeztek készíteni. A hosszú élet elxírje például 22 százalékos alkohol alapra ágyazva 77 gyógynövényt tartalmaz.

Az egyik kamrában folytak az aranycsinálási mutatványok. Mindenféle veszettül mérgező anyagokból, például higanyból és a legkülönbözőbb fémekből próbáltak itt aranyat csiholni.

Az árvíz feltárt egy befalazott titkos kamrát, benne egy titkos elixíres üvegcsével és a mellette fekvő recepttel.

A folyékony arany is nagyon fájintos, ugye Ön is mindig ezt mondja, Mrs. Lipton?

Az alkimista kamrák ma vezetővel látogathatóak. Idegen nyelvű tárlatvezetést óránként tudnak biztosítani.

A prágai szellemi erő egy ritkábban emlegetett , de fontos képviselője Erwin Kisch. Ő egy műfaj, a tényfeltáró újságírás atyja. Ő volt bizony a "száguldó riporter", aki az elnevezés alapján igen gyorsan járt utána a felderítendő történéseknek Prága utcáin. A kissé szürreális elnevezésű Kék Arany Medve nevű házban lakott.

A turiszt mindig nézzen felfelé! Nem csupán ilyen átjárókat láthatunk a magasban, de időnként szobrok lógnak ki az épületekből. Ilyen házból kilógó szobrot kapott például Siegmund Freud, akinek szintén volt némi köze Prágához. Ő bizony ilyen szobrot érdemel. 

Fent ő nem az öreg Freud, de legalább ő is kissé magasröptű és egy lebegő szobor.

A terek Prágában igen "eklektikus" benyomást keltenek. Akadnak aranyos kis terek, mint a már említett Keresztesek tere a Károly-híd úvárosi lábánál.

Aztán ott vannak a monumentális grandiózumok, de jól megmondtam. Ilyen a 700 méter hosszó, 60-70 méter széles Vencel tér, ami inkább lenne egy bitangul nagy utca, mint egy tér. Tüntetésekre mindenesetre kiváló Itt zajlottak a történelmi érettségi egyik sztártémájának, a szovjet blokk rendszerváltozásainak egyik látványos részét jelentő 1989-es cshszlovák tüntetéssorozatok, a vízágyúkkal szembeni hónapokon át tartó kitartás szép példái.

A belváros szűk utcáiből váratlanul, mindenféle alakban kinyíló terekben talán az a poén, hogy ez egy kicsit arra készteti városnézőt, hogy megszemlélje a környező épületek meglepetéseit.

Az elegáns, parkos tereket inkább a városközponttól egy kicsit eltávolodva találjuk.

A felfelé nézés jó kis hasznos utasítását követve a lámpaoszlopokra is érdemes figyelni. Prágában található a földkerekség egyetlen ismert kubista lámpaoszlopa. Nekem nem sikerült megtalálnom, ezért látható a felső képen egy másik.

A történelmi korok építészete és a modern architektúra törekvései kár egy-egy sétán belül okozhatnak meglepetéseket. 

A késő gótikus Lőportorony már 1475 óta ikonikus látnivaló Prágában (a felső képen). Nem lehet még tudni, hogy a modern építészet bátor próbálkozása, a Vltava (Moldva) partján álló Táncoló Ház is elég menő lesz -e még hatszáz év múlva (az alsó képen).

A kissé "megosztó" külsejű, de mindenképpen meglepő, ötletes Táncoló Házat két sztárépítész tervezte a csehszlovák rendszerváltás (1989/1990) után. Ha úgymond "szimbolikát" keresünk, akkor magyarázzák a házat a yin és a yang kettősségével, de a kommunizmus és a demokrácia kilencvenes években zajló "találkozásával" is.

Hőgutás napokon két sörözés közé az egyik legjobb "múzeum", az "Érzékek Múzeuma", legyen ez az utolsó tippem, sok móka, derű, légkondicionálás.

Források:

laidbacktrip.com

iranypraga.com

theculturetrip.com

st-christophers.co.uk

factinate.com

tripadvisor.com

youtube.com

Szonbathy Viktor: Cshszlovákia, Panoráma könyvek, Budapest, 1976