TRAVELINSTEAD128

Kárpátaljai kedvencek

Hoverla

Kezdjük a vallomással, nagyon szeretem Kárpátalját. Ez bizonyára összefüggésban van azzal, hogy rajongok az áfonyáért, Kárpátalján pedig bőségesen terem minden idők és korok legegészségesebb gyümölcse. Természeti szépségekben és  történelmi emlékekben is bővelkedik, szépsége nem hívalkodó, hanem szelíd, szerethető. Az itt élő magyarok számára küönösen fontos, hogy az anyaországból sokan látogassanak ide turistaként, támogatóként, befektetőként.   

Hoverla? Érdekesen magyarosítva Hóvárnak is becézik a Keleti-Kárpátok legmagasabb hegyét, mely egyben Ukrajna legmagasabb pontja is. Ha az utazgató emberfiából nem feltétlenül a hegymászás gondolata vált ki leginkább szenvedélyes érzéseket, akkor is maradandó élmény a hegyen egy darabig felkapaszkodni.

A 2060 méter magasságú "Hóvár" időjárása bizony kiszámíthatatlan, így mindenképpen helyi vezetővel szabad csak nekivágni. Időutazásos élmény lehet az első szakaszt egy, még nyugdíjas korában is robotoló volt szovjet katonai teherautó platóján megtenni. Aztán a benzingőz kábulatából a természetbe szabadulva, a Kárpátok igen kedves arcát mutatja a csúcsig vezető ösvényeken. Csörgedező patakok és a hegyi romantika minden más bűbája teszi kellemessé az elfáradást.

Szinevér

A "festői" szó értelmet nyer, ha a 2006-ban még rettenetes minőségű úton a Szinevéri-tóhoz szlalomozunk a kátyúkat kerülgetve. "To get to heaven, you have to go through hell."

A "tengerszem" kifejezés is értelmet nyer, mert közmegegyezéssé fejlődött hiedelem, hogy a tő messziről, szépen szólva madártávlatból olyannak tűnik, mint egy emberi szem. A narratíva továbbfejlesztése, hogy a tavat ölelő erdők olyanok, mint a szempillák, a víz szigeten levő kősziget pedig egy szemlencse. Nézzük így, saját szemünkkel.

Egy végelenül és végzetesen vadromantikus legenda fűződik a tengerszem keletkezéséhez. Színy (Kék) és Vír szerelmének történetével semmilyen geológiai magyarázat nem versenyezhet.

A tóban egyébként egy tündér lakik. A tengerszem vize bűvös, mágikus erejű, bár olyan mély és jéghideg, hogy remélhetőleg a víztükör körüli séta is elég bűbájos. Saslik rulez. A hely hangulatához hozzátartozik egy jó elfáradós séta, félelemkelző egymásparáztatás a potenciálisan felbukkanó medvékről. No persze, igen, a végén néhány mennyei saslik.

Gyönyörű, varázslatos hely, ne hagyjuk ki.

Munkács-Kendereske

Popovics Béla tanár, helytörténesz Munkács városának egyik ikonikus alakja. Az ő megfigyeléseinek és fáradozásának köszönhető az a különleges emlékmű, mely Munkács határában áll.

Popovics figyelt fel rá, hogy a Feszty-körkép hátteré mennyire hasonlít ahhoz a tájhoz, mely a Munkács melletti Kendereskéről tárul a szemlélődő elé. Feszty Árpád egy neves kompánia társaságában két nyarat töltött Munkácson. Tisztes polgári arcokként jókat ettek, ittak, mulattak itt, napközben pedig kikocsikáztak ide dolgozni.

Nos, így született a Feszty-körképen látható háttér. Kis sétával ide lehet bandukolni Munkácsról Kendereskére és a helyszínen álló emlékművön össze lehet hasonlítani a körképet a tájjal.

Munkács, Zrínyi-vár

A munkácsi vár számos izgalmas emlékkel hozhatja tűzbe a történelem iránt rajongókat. Ezek közül első helyre emelném ki az itt található kazinczy-emlékszobát.

Kazinczy Ferenc hat és fél éves rabságából mintegy 338 napot töltött itt 1800 és 1801 között. Ez volt fogságának utolsó állomása az 1794-ben kezdődő hosszú úton, amikor alsóregéci birtokáról elvitték az osztrák császári pribékek a Martinovics-összeesküvésben játszott szerepe miatt. Buda, Spilberk, Obrovic, Kufstein után következett Munkács.

A Kazinczy Ferenc Társaság 2009-ben zarándoklatot szervezett Kazinczy mintegy háromezer kilométeres rabújjának bejárására a jeles író, gondolkodó születésének 250. évfordulója alkalmaából. A munkácsi várban egy emlékszobát találhatunk, mely Kazinczy fogságának naplója alapján igyekszik hűen rekonstruálni a cella berendezését és hangulatát. A szoba szakértő kivitelezése a már említett Popovics Béla középiskolai tanár, helytörténész kezdeményezésének és lelkesítő erejének köszönhető.

Ha időben visszaugrunk a vár keletkezéséhez, akkor kezdetben kevés támpontot találunk. A nem feltétlenül megbízhatóságáról híres Anonymus, III. Béla király jegyzője megemlíti, hogy a Vereckei-hágón való átkelés után Árpád és kísérete megszállt itt. A "Munkács" elnevezést az itt történő erődépítés "nagy munkájából" vezeti le.

A források elemzése alapján valószínűsíthető, hogy a kővár előtt földvár, illetve cölopvár állhatott itt. A kővár kiépítése is megkezdődhetett már az Árpád-ház idején, mert román stílusú elemei is vannak és a korabeli források említik. Az Árpád-ház kihalása után trónra kerülő I. Károly, mindenki Károly Róbertje olasz mesterekkel erősítteti meg az építményt. Gótikus, majd reneszánsz részekkel bővül a vár.

Az 1600-as évek végétől a történelmi események középpontjába kerül az erődítmény. Itt köttetik meg Zrínyi Ilona második házassága a Habsburgok ellen harcoló Thököly Imrével (a beregszentmiklósi várban történt összeismerkedést követően). Zrínyi Ilona fia, az 1703-ban kitörő szabadságharc vezére, (II.) Rákóczi Ferenc nevelkedésének egy részét itt éli meg. Markáns, erős háttér lesz ez, hiszen a bécsi udvar mindent megtesz a nemesifjú átnevelésére és agymosására a Prágában és Bécsben töltött évek alatt.

A Rákóczi-szabadságharc ideján nagyon lényeges szerepet játszik a vár, ez Rákóczi egyik hídfőállása. A szatmári megegyezés után az osztrákok a kompromisszumot el nem ismerő, emigráló Rákóczi várának felrobbantását tervezik, de aztán politikai börtönné alakítják át.

1805-ben itt rejtegették Napóleon csapaptai elől a Szent Koronát. A reformkor idején Petődi Sándor is ellátogatott a várba és hosszasan írt róla.

A vár belsejében bandukolva érdemes felkeresni a mintegy 80 méter mély díszkutat és a kerengőt is.

Munkács, Ungvár és Bregszász utcáin

A bő 80 000 lakost számláló Munkács ellentmondásos élmény. Szerethető és megszerethető város. Környezete annyira festői, hogy Feszty Árpád meg is festette az itt töltött víg "alkotói nyaralások" alatt. Az egyik legszebb magyar városnak tartják a turisztikai portálok, bár az itt élők már csak körübelül 10-15 százaléka vallja magát magyarnak.

A Latorca folyó nagyon feldobja a hely hangulatát. Hosszú, kellemes sétákat lehet itt tenni. Nekem különösen tetszett, hogy az utcák nagy része árnyas, lombos, rengeteg a fa. Nem ért még ide a Magyarországon irgalmatlanul pusztító térkőterror.

Vicces emlék, de még emlékszem rá, hogy az ikonikus "Panoráma útikönyvek" sorozat 1975-ben megjelent, természetesen vörös színű "Szovjetunió" kötetében arról értekezik az egyik szerző, hogy a szovjet városok, még a közép-ázsiaiak is, "azon versengenek, hogy melyikük zöldebb" (ez bizonyos esetekben igaz is lehet, lásd moldovai, kazahsztáni, üzbegisztáni, kirgizisztáni útleírásaimat ezen a honlapon).

Nem tudom, hogy itt a szovjet kor kevés pozitív örökségének egyikéről van -e szó, vagy arról, hogy nem hódítottak még teret a nyugati parkolósivatagok, esetleg a nálunk mérgező ner-mentalitás, mely ha fát lát, kivágja, ha füvet lát, letérkövezi, ha tavat lát, lebetonozza vagy bekebelezi és mindezt fejlődésnek hívja. Ennél hosszabb mondat nem lesz.

  Munkács belvárosában szemlélődve több narratíva alapján is sétálhatunk. "Ez volt a történelmi Magyarország", szólhat az egyik. Ha ehhez kedves jellemzőket szeretnénk kapcsolani, itt egy rendezett, nyugodt, nyugatias városközpontot találunk. Neogótika, szecesszió, eklektika, csak azért, hogy komoly szavakkal is simogassuk mindazt, ami egyébként valószínűleg tetszik.

Számos szoborra bukkanhatunk, akár igen feltűnő helyeken, akár eldugott sarkokban. Munkácsy Mihály mellszobrát vagy Cirill és Metód emlékművét hamar megtaláljuk. A legfontosabb alkotás azért mégis az, amelyik szerencsét hozhat. Ez az eltéveszthetetlen "Boldog kéményseprő és a macskája", nevezzük ihletőjéről Berti bácsinak és a csodamacskának.

Legyen egy "ez volt a Szovjetunió" narratívánk is. Nem nehéz észrevenni a szovjet kor lenyomatát. Egészen meglepő elemeken érhető tetten, hogy valaha egy birodalomban tuszkolódtak össze teljesen különböző hagyományokkal rendelkező területek. Litvániától Kirgizisztánig a többi ex-szovjet államon át, különböző mértékben ugyan, de mindenhol lehetett számítani... Nos, mire? Szedjük össze. Az úttesteken és a járdákon tátongó lyukakra (nagyon veszélyesek!), fedetlen víznyelőkre, leszakadóban levő lépcsőkre, lenyíratlan városi dzsindzsára, felpúpozódott aszfaltra. Ez olyan, mint a dimbes-dombos tájmaketttes időjárási előrejelzés, ahol a majdnem mateorológus lányok sétálgatnak a dimbdombok köztnt. Bádog rulez, a bádog nagyon rulez, nem neged pozícióiból. Kilométerekről, ellenszélben földre teperi a vándort valamilyen fertőtlenítő jellegzetes illata. Ha egy mojito alkoholos, akkor vodkás.

 Ha csak így céltalanul bolyongunk és próbáljuk megfejteni, milyen országban is járunk, akkor is biztosan rátalálunk az előírt látnivalókra. Ezek közé tartozik a neogótikus városháza, vagy a Fejér-háznak is nevezett Rákóczi-kastély. Ez volt a Rákóczi-család városi rezidenciája. Fontos lehet  még a Szent Márton Székesegyház, vagy a Szent Miklósról elnevezett görögkeleti női kolostor.

A fent tárgyalt kettősség a 110 000 lakosú Ungvár és a 25 000 fős Beregszász utcáit járva is érzékelhető. Ezekben a városokban talán erősebben látszik a szovjet kor nyomasztó öröksége, bár etnilailag egyébként Beregszász maradt a legmagyarabb város Kárpátalján, lakóinak többsége magyar.

Ungvárról származott Cipő, a Republic együttes egykori oszlopos tagja, aki szerint  az ő szülővárosa a legszebb a bolygón. A látnivalók közül igen feltűnő az ungvári vár, az Ung folyó hangulatos gyaloghídja, a Berhlen-Rákóczi kastély, a kék-fehér ortodox katedrális, a ma hangversenyteremként is működő zsinagóga (Ungvár magyarajkú zsidó lakosságának nagy részét elhurcolták 1944-ben).

Kevésbé feltűnőek Mihail Holodko szobrászművész kis méretű szobrai, de érdemes őket keresni. Hol? Mindenhol, hidak korlátjain, rejtett zúgokban. Picik. A legismertebb közülük a Lámpagyújtó című alkotás.

Beregszász neves szülötte Fedák Sári, az egyik leghíresebb magyar primadonna. Egy élettörténeti gyűjtemény is őrzi emlékét Kárpátalján. A Kossuth tér a sok "néhaival" buszkélkedő központ. Itt áll a néhai Grand Royal Szálló, a néhai megyeháza, a néhai úri kaszinó és a néhai törvényszék épülete. Jelenleg ebben működik a II. Rákócui Ferencről elnevezett magyar főiskola.

Ungvár múltidéző kocsmája

Ungvár utcáin leltünk rá erre a presszóra, ahol egy jó sör mellé az utóbbi két évszázad minden korszakának tárgyi emlékei szolgálnak társaságul. Régi lemezek, plakátok, könyvek, újságok, berendezési tárgyak, bizony elképesztő mennyiségben. A kedves sör közben megemlékezhetünk róla, hogy mennyi ország is volt  errefelé, Osztrák-Magyar Monarchia, Magyarország, Csehszlovákia, szovjetunió, még Ukrajna is. 

Verecke

Rendes ember szíve meghatottsággal, lelke pátosszal, feje pedig büszke öntudattal telik meg itt, igen. Mindezek növelik az ide tett kirándulás értékét, de Verecke ezektől függetlenül is egy kellemes, lágy szépségú hely. Derűs napokon vadvirágok között dús legelőkön és finom lankákon nyugtathatja szemeit a vándor, közben akár a magyarság sorsán elmélkedve. A természet segíti a gondolkodást, mint néhány más hasonló emblematikus helyen.

A hágó 839 méter magasan fekszik, talán magasabbnak és vadabbnak képzeli az utazó, mielőtt meglátja. Talán épp ezért lehetett itt az "országút" a Kárpát-medence és a Kárpátokon túli keleti világ között.

A "nagy sztori", a honfoglaló Árpád és kíséretének bejövetele kicsit elhomályosítja a többi, itt lejátszódott történelmi "nagy sztorit". Érdemes kicsit igazságot tenni és ezekről is megemlékezni.

Persze nem vitatható el, hogy Árpád története a "legnagyobb sztori". Igaz, alapvetően Anonymus leírásaira támaszkodik, tehát nem áll túl erős lábakon. Valószínűsíthető azonban, hogy a névtelen jegyző ebben az esetben nem tévedett, Árpád fejedelem és kísérete valóban a logikus útvonalat jelentő Vereckei-szoroson keresztül ereszkedett le a Latorca völgyébe, majd a mai munkácsi vár helye körül "pihentek meg" először a Kárpát-medencében. A "nagyjelenet" körülményeit illetően mr számos vita zajlik a történészek között is. László Gyula elmélete szerint Árpád tényleg lereszkedett itt, hogy aztán a Kárpát-medencébe már évtizedekkel ezelőtt betelepedett magyarokat találjon errefelé. Egyre többen vélik úgy, hogy a "honfoglalás" nem csak előre tervezett és kidolgozott, hanem hoasszabb időszakban zajló, több ütemre elosztott és különböző útvonalakon zajló folyamat volt.

Mindez mit sem von le a Vereckei-hágó fényéből, de a röbbi szorosnak is szolgáltassunk igazságot. A magyarság bejövetele különböző útvonalakon zajlott. Árpád érkezése tehát lehet, hogy ennek a "nagy sztorinak" a betetőzése, vége, mintsem a kezdete. Mindenesetre bizonyosan egy új "nagy sztori" kezdete.

Az Árpád-házi uralkodók közül kevesebb fényt kap I András, pedig igen komoly szerepe volt az önálló, keresztény magyar állam fennmaradásában. Ez a Vazul-fiú a Vereckei-hágón át tért haza Kijevből a pogánylázadások miatt zűrzavaros időket élő Magyar Királyságba. A kevésbé pozitív emlékezetű II. András a Vereckei-hágón át vezette a racionalitást nélkülöző halicsi hadjáratait. 

Drámai történet zajlott itt le a tatárjárás kezdetekor. IV. Béla király 1240-ben Tomaj nembeli Dénes nádort bízza meg azzal, hogy logisztikailag oldja meg a Kárpátok hágóinak eltorlaszolását. A források vitathatóak, de nem kizárt, hogy több tízezer, akár 40 000 orosz favágót hajszoltak maguk előtt a mongolok, hogy a kidöntött fákból épített magyar barrikádokat fűrészeljék szét. Munkács vára derekasan állta a mongol támadást, ez azonban nem késleltette az ország lerohanását. Dénes nádor is a vesztes muhi csatában halt meg.

A mohácsi kataklizmát és az ország három részre szakadást követően a hágón át zajlott a magyar-lengyel diplomáciai és gazdasági forgalom. A lengyel kapcsolat rendkívül fontos volt az Erdélyi Fejedelemség számára.

II. Rákóczi Ferenc életének két sorsdöntő napja kapcsolódik a szoroshoz. 1703. június 16-án Rákóczi elhagyta a határ előtti utolsó lengyel falu, Klimiec házait és a Vereckei-hágón át hazatért magyar földre, hogy a szabadságharc élére álljon. 1711 február 22-én ugyanezen az útvonalon hagyta el az országot, akkor még reménykedbe abban, hogy az orosz cártól segítséget kaphat a küzdelem folytatásához (Károlyi Sándortól csak "időhúzást" várt, nem a szatmári megegyezést).

A dualizmus idején elér Kárpátaljára a vasút. Ezzel kezdetét veszi a területre irányuló "turizmus" is. megjelennek az első képeslapok, a Vereckei-szoros is sztárja lesz a kor instagramjának.

Ekkor készül el az első emlékmű a magyarok bejövetelének megörökítésére. 1881-ben emlékoszlpot állítanak itt, ezt aztán később egy monumentálisabb emlékmű követi.

A két világháború közötti csehszlovák uralom alatt a második emlékmű továbbra is itt állt. 1939 márciusában, Kárpátalja visszacsatolásakor lengyel katonák várták itt a magyarokat, az ismételten létrejövő magyar-lengyel közös határ megünneplésére.

Miután azonban ebben az évben Sztálin és Hitler felosztották és bekebelezték Lengyelországot, Kárpátalja szeptemberben már a Szovjetunióval lett határos.  

A háborút követő hosszú szovjet uralom alatt megsemmisítették a második emlékművet. A Szovjetunió szétesése és Ukrajna önálló állammá válása után nyílt csak lehetőség a harmadik emlékmú felépítésére.

Mátl Péter  tervei alapján készült el az alkotás 2008-ban és azóta szinte zarándokhellyé vált. Az ukrán állam ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy Vereckén egy második világháborús ukrán  emlékmű is létesüljön, mindez azért takarékosan, a két építményhez vezető, borzalínó állapotú szerpentinút felújítása nélkül.

A Kárpátok útjain

A Kátpátok útjait járva több ponton felfedezhetjük a Magyar Királyi Honvédség által 1939 és 1941 között kiépített Árpád-vonal páncéltörő állásait vagy az ezekhez vezető alagutakat. Egyes elemeken fellelhető, hogy a Resicai Vasgyárban készültek. Ez a védelmi vonal hatékonyan ellenállt a szovjet csapatokank. A Vörös Hadsereg tulajdonképpen nem a védelmi rendszer áttörésével szerezte meg Kárpátalját, hanem azt követően, hogy a délről való bekerítéstől fenyegetett magyar csapatokat kivonták a területről (ez kicsit bonyolultabb ennél, de leegyszerűsítve lényegében ez történt). 

Kárpátaljai magyar iskolák

A kárpátaljai magyar nyelvű oktatás bástyáit elsősorban a középiskolák, illetve a működtetésükben közreműködő civil szervezetek jelentik. A civil összefogás tette lehetővé a II. Rákóczi Ferenc Középiskola felújítását. A könyvtár fejlesztését a pécsi testvériskola, a Pécsi Leőwey Klára Gimnázium is támogatta.

Különleges, nagyon jól felszerelt iskola a Karácsfalván működö magyar nyelvű Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum is. Mindezeken kívül még mintegy 70-80 magyar nyelvű oktatási intézmény működik Kárpátalján és körülbelül ennyi vegyes tannyelvű iskola.

A civil szervezetek közül érdemes megemlíteni a Kárpátalaji Magyar Kulturális Szövetséget vagy a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséget. A mintegy 15 százalékos részarányú magyar lakosság civil szerveződése és képviselete erős.

A magyar, ukrán (ruszin is beleértve), orosz nemzetiségű lakosok mellett roma-cigányok és románok is jelentősebb számban élnek Kárpátalján, illetve 1990 után elkezdődött egy holland betelepülés. Talán nem is ez a helyes kifejezés, mert a  derék hoolandok ingatlanokat vásárolnak, de jelentős részük csak idényjelleggel tartózkodik itt. Ez egy második, vagy harmadik, negyedik otthon számukra. Kicsit untánajárva a jelenségnek, bizony a klímaváltozás az egyik ok. Ezek tartalék letelepedési helyek lehetnek arra az esetre, ha Hollandiát tényleg elönti a víz. Ez a folyamat egyébként a Dél-Dunántúlon is zajlik, somogyi falvakban a holland zászlók is kikerülnek az udvarokra. Mindebben az a jövőre készölés, hosszabb távra tervezés az irigylésre méltó, ami a magyar közgondolkodástól és a magyar politikától sajnálatosan "rendszeridegen". 

Szolyva 

A Szolyvai Emlékpark a kegyelet helye. 1944 novemberében a Kárpátaljára bevonuló szovjet katonai erők parancsnoksága elrendelte a 18-50 év közötti magyarajkú, illetve német férfiak összeírását, majd deportálását. Itt működött a gyűjtőtábor, ahonnan a foglyokat a sztálini lágerekbe indították. Minden év novemberében emlékező ünnepséget tartanak a parkban, az itt történtek pontos dokumentálásásra pedig történeti kutatások zajlanak.

Gerény

Gerény, ez az Ungvárhoz csatolt kis falu különleges történelmi emlékkel lepi meg az erre járót. Az Árpád-kor első felében épült rotunda egyike annak a három kárpát-medencei templomnak, melyekben a belső teret az örmény templomokhoz hasonlóan hat részre tagolták. "Öreg, mint az országűt", szokták mondani, hát ez még annál is öregebb, bár később bővítették és nem teljesen az eredeti formájában láthatjuk.

Európa egyik közepe Rahó mellett

A "vén Európának" (ki is énekelte ezt, tán Varga Miklós, mindig ment a kettőtől ötig kívánságműsorban hajdanán, annyira tarolt) számos közepe van, hát hogyan is néézük, ugye. Ezek között több "hivatalos" közép is akad. Nahát, sok jó kontinensközép kis kontiennsen is elfér. Örüljünk, Vincent, hogy Rahó mellett is akad egy.

Talán izgisebb, hogy itt akad egy gyönyörű összefolyás is. Kisem találhatnánk, hogy ez a Tisza lenne, igen, ahol azon túl faragnak az ácsok, ha jó ebédhez szól a nóta.

Űjjászülető romvárak

A beregszentmiklósi várban ismerkedett össze zrínyi Iloma és Thököly Imre.  A szovjet érában rettenetesen lepusztult ez a történelmi épület. Az utóbbi évtizedekben egy munkácsi festőművész vette gondozásba és kezdte meg felújítását. Számos kulturális esemény zajlik itt, filmforgatásoknak, színházi performanszoknak, kiállításoknak ad otthont a vár.

Ocsiny szovjetszkij

A szovjet kor emlékei erősen kísértenek még  Kárpátalján. Meghökkentő élmény volt egy igazi, szó szerint fapados elkricskával, azaz villamos motorvonattal utazni. Nem ám kárpitozás...

Ott vannak aztán a "faros"  autóbuszok. Az ötvenes évek technikai színvonala itt még buzgón zakatol az utakon. Magyar szív dobban, a szovjet korban luxusbusznak számító, a hatvanas évek végén dizájnolt magyar Ikarus 200-as buszcsalád (a kockaIkarius) néhány példánya is királykodik még az utakon. Jellemzően pirosak (a Szovjetunióba ebben a színben mentek a távolsági 250-es és 256-os típusváltozatok), elöl a lámpáknál azzal a jellegzetes szovjet plexilapos buherálással. Ez állítólag azért van, mert az uzsásznij, azaz borzasztóságos szovjet útviszonyok mellett ez védte az első fényszórókat a felcsattogó kavicsoktól.

Egy igazi szovjet búbáj az utcai Kvasz-tank. Sto etá tákoje kvász? A szovjet városokat megszórták ezekkel a tartálykocsikkal. Utoljára gondolnánk arra, hogy ezekben üdítóital van. Kicsit erjesztett. Jerevánban, Tbilisziben és Minszben is láttam még ilyeneket. Az örmény útleírásomban részletesen írtam róluk. Jerevánban mertem megkóstolni ezt a nedűt, mert elég közel volt egy ilyen kavasz-tank a szállásomhoz. Meglepően finom és frissítő ez az "alkoholos kovászos uborkalé" vagy "erjesztett kenyér" parafrázisokkal is leírt itóka. 

Források:

arcanum.com

beregszasz.eu

kmmi.org.ua

kmpsz.uz.ua

rubicon.hu

rubiconintezet.hu

utazik.hu