TRAVELINSTEAD128

Afrodité és Adonisz nyomában

Bizony itt emelkedett ki a habokból és itt született a gyönyörűséges Afrodité, az ókori görögök számára a szerelem istennője. Ezek Afrodité sziklái, ahol pedig a partot megérintette, a szerelem szigete lett.

Hajnalban vagy napnyugtakor igazán szépek a hivatalos nevükön Petra tou Romiou névre hallható sziklaképződmények. A nappal "fényes" részében ha nem is Afrodité szépsége vagy emléke, de a szikrázó napsütés bizonyosan elvakít bennünket. Cipruson az év 320 napján zavartalan a napsütés. Mindenféle hivatalos vizsgálódások és okoskodások alapján itt találhatók a vén Európa legtisztább strandjai. A sziget közepén, a Troodosz hegyei között ugyanakkor síelni is lehet ugyanazon a napon, mint amikor a tengerbe csobbanva lefröcskölhetünk valamilyen Afroditét.

Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete. Stratégiai elhelyezkedése miatt a britek sikeres erőfeszítéseket tettek a sziget gyarmatosítására. Ciprus csak 1960-ban lett független állam és ebben egyike azoknak, melyeknek a zászlaján ott van az ország térképe.

Talán a gyarmati múlt is közrejátszik abban, hogy Ciprus ma a ködbe és esőbe belefáradt brit nyugdíjasok egyik legfontosabb letelepedési helye. Az ártatlan utazó egészen elbizonytalanodhat abban, hogy hol is van, látva a sok brit nyugdíjas arcot. Nem tudom, hogy a Brexit-cirkusz mennyit változtat ezen, de a derék britonok egy része a boldog nyugdíjas napokat elérve szívesen költözik "melegebb éghajlatra". Ciprus ingatlanpiaca szépen prosperál ettől. "We grow houses", ahogy egy ciprusi az ország gazdaságára utalt.  

Afrodité habos bölcsője is a legjobb minőségű, kék zászlóval kitüntetett strandok közé tartozik. Ezen a partszakaszon kívül még nevezetes topkategóriás plázs (angol elnevezéseiket használva) a Nissi Beach, a Lara Beach, a Conns Beach, a Golden Beach és a Fig Tree Bay.  

Pősz bóró ná páo sztin thalasza? Ennyit érdemes nyitásból megtanulni görögül. Ezzel a remek kérdésssel a strand felé vezető irányt tudakolhatjuk. A görög anyanyelvűek szeretik, ha görögül beszélnek hozzájuk, minden ánglus behatás dacára.

A strandok itt általában szépen ingyenesek. Ez bizonyára bosszantaná mészároslőrincet, ha lenne itt ilyen. Jó is, hogy Afrodité környékén nem rajzik ilyen arc, mert ez lenne a görög mitológia legszürreálisabb találkozása.   

Afrodité szülőhelye amúgy amolyan vadstrand benyomását kelti, egészségesen mentes az elüzletesiedéstől. Víz van, hozzá hol kavics, hol homok, aztán Aphrodité árnyéka. Hajnali és alkonyati fényekben is hangulatos.

Milyen hasznot húzhat a mitológiából az egyszerű modern strandoló? Ha legalább egyszer úszva megkerüli Afrodité szikláját, bizony örök szerelem fogja beragyogni. Egy másik verzió szerint örök szépség a jutalma a sziklát körül úszkálóknak. Ennek mondjuk nem sok értelme van, mert a szépség ugye relatív, tehát tulajdonképpen mindenki örökké szép, illetve aki tényleg mindig jól néz ki, az ezzel a jutalommal nem tud mit kezdeni. Maradjunk inkább az első variációnál.

Kissé megtévesztő módon a hely egyik görög neve Petra to Romiou, azaz a Római Szikája. 

A római ezúttal egy keletrómai hősre vonatkozik, tehát a Bizánci Birodalom korában, a Krisztus utáni nyolcadik században kell őt keresni. Ez a derék harcos hozzávágott egy ilyen bitang nagy sziklát az éppen inváziózni készülő szaracénokhoz. Ezért van itt a vízben a szikla és hogy a történet kerek legyen, egy másik közeli sziklát pedig a "Szaracén Sziklájának" nevezik. Mindenki a maga szerencséjének a sziklája. 

Afrodité szigetén a kellem és a mámor bizony nem szorulahatott háttérbe. Ezt látszanak alátámasztani egy olasz régész által a közelmúltban feltárt leletek. Az agyagedények és a bennük fellelhető borkősav és szőlőmaradványok (!)  alapján Cipruson élő szakik készítettek először bort a Mediterráneumban mintegy 6000 évvel ezelőtt. Babilóniában, Kínában és a kaukázus vidékén feltehetőleg ennél korábban is termeltek és akkor valószínűleg fogyasztottak bort. A ciprusiak szintén élen jártak a parfűmkészítésben is.

A legidősebb, jelenleg is termelt borfajta a bolygón, a Comandaria bizony ciprusi. A Krisztus előtti nyolcszázas éve óta készítik itt ezen a szigeten.

A történelmi legek nem járnak egyedül errefelé. A legrégebbi ismert kutak maradványait is Cipruson találták meg.

Cipruson nem csupán istennők és istenek forgolódtak, hanem istenien okos emberek is. Források jegyzik, hogy 1381-ben a szigetre utazott Leonardo da Vinci, hogy a lefkarai mesterektől személyesen vásároljon csipkét.

Afroditéről egy növényt is elneveztek. Ez bizony a Calycanthus Aphrodite, angol nevén sweet shrub, magyarosan illatos fűszercserje.

Afrodité, miután itt megszületettt, bizonyára eldugottabb helyeken strandolt. annál is inkább, mert az "Afrodité fürdője" nevű hely viszont egy pafosztól kicsit északabbra fekvő halászfalu, Latchi melett található. Itt egy sziklából fakadó forrás hoz létre egy amolyan barlagi tavacskát, melyet egy föléje hajló fügefa tesz romantikussá. Adonisz pont erre vadászott, amikor Afrodité meg éppen itt fürdőzött. A nevezetes találkozás emlékét két róluk elnevezett turistaútvonal viseli itt. A forrás vizét a fiatalság forrásának is szokták gondolni, csak éppen emberi fogyasztásra alkalmatlan, gosh, micsoda pech.

Afrodité elől valószínűleg célszerű elrejtőzni, mert mágikus övével jól megszerelmezheti a halandó embert, ennek következményei pedig könnyen beláthatóan beláthatatlanok. Gondoljunk csak Aeneas születésére, aki aztán milyen hosszú sztorit indít el azzal a nyugatra hajózással... Egyébként adardániai király és Afrodité szerelméből nem egyedül ő, hanem még egy fiú, bizonyos Lűrosz is született.

A sziklák Pafosz városához esnek közel, az errefelé vezető autópályáról csak egy pici kitérőt kell tenni.

Ciprus fővárosa, Nicosia, a bolygó 50 legdrágábbnak minősített városának egyike. A turizmus és a látnivalók szempontjából azonban Aya Napa, Larnaca, Limassol és Pafosz a legjelentősebb települések. Míg az előbbi három főleg a kikapcsolódni vágyók számára ideális, Pafosz viszont történelmi emlékei, kulturális hagyatéka miatt izgalmas.

Mennyire görög ez a Ciprusés mennyire anglicizált? 1960-ban lett független az ország, előtte 82 évig volt a britek stratégiailag nagyon fontos gyarmata. 1878-ig 300 éven át az Oszmán-Török Birodalomhoz tartozott. 

Ciprus nem egészen olyan, mint a Görögországhoz tartozó görög szigetvilág. Persze ha körben lépegető és eksztázisba kerülő szirtakit táncolókat szeretnénk látni, ez Cipruson is megeshet velünk. Lesznek kockás abroszos, kék-fehér tavernák is. Mindezzel együtt talán kicsit nyugatiasabb és elüzletiesedettebb itt a világ. Középkori ortodox templomocskák ultramodern éjszakai bárokkal néznek szembe három méterre az utca túldoldalán. 

A gyakran kopár, naptól perzselt vidékek mellett itt vannak a gyönyörű tengerpartok és a hegyi síparadicsomok (egy napon belül élvezhetően). A turizmus és a kedvező adószabályok jólétet és biztonságos életet teremtettek itt. Ciprus gazdag és jól szervezett ország benyomását kelti.

De facto két országról van itt szó, mert van egy másik Ciprus, az úgynevezett Észak-Ciprusi török Köztársaság. Ezt de jure senki nem ismeri el Törökországon kívül. A déliek szerint csak egy Ciprus van, a defacto és a de jure helyzet különbsége bonyolult helyzeteket tud eredményezni.

A tartós megosztottság paradox módon éppen akkor jött létre, amikor egy katonai hatalomátvételt követően a puccsista kormány kísérletet tett az eonis, azaz a Görögországhoz való csatlakozás megvalósítására. Ebbe azonban a ciprusi puccsisták és az őket felbújtó görög katonai diktatúra is belebukott 1974-ben, miután a török kisebbség védelmében a török hadsereg megszállta az ország mintegy 40 százalékát. Az ott élő görögöket átűzték a déli részre, ezzel két etnikailag meglehetősen homogén terület, de facto két állam jött létre. A két részt elválasztó "zöld vonal" a főváros, Nicosia utcáin is áthalad.

Erre a választóvolnalra már a szétszakadást megelőzően, 1963-ban békefenntartó katonákat kellett vezényelni. A zöld vonal nevet onnan kapta, hogy az ezeket az erőket vezető brit katonatiszt egy zöld filctollal húzta meg a térképen a görögajkú és a törkajkú lakosság közötti határt.

Az etnikai feszültségek és a megosztottság ellenére délen látványos fejlődésnek indult a turizmus a hetvenes években. Ma is ez az ágazat adja az ország jövedelmének 20-30 százalékát és foglakoztatja a lakosság 25-30 százalékát. A különböző offshore bizniszek sok tiszta és számos árnyalt lelkű vállalkozót vonzottak a szigetre, utóbbiakat jelentős részben az orosz maffiához is kötik. 

Ciprus gazdagsága az ókorban és a középkorban elsősorban a rézlelőhelyekhez kapcsolódott, de lényeges volt a kereskedelmi szerep is. Pafosz városa élő történelemkönyv a különböző korok emlékeiből. A rézlelőhelyeket a britek a tizenkilencedik században újra elkezdték kitermelni, majd a bányák leállítása után ma is fellelhető elhagyatott bányatelepek maradtak utánuk. A Római birodalom idején nagy forgalmú kikötő és virágzó közösség élt itt. Az Agia Kyriaki templom mellett láthatóak a néhai római forum maradványai.

A római múlthoz kapcsolódóan izgalmas egyháztörténeti vonatkozásai vannak a szigetnek a kora keresténység korából. Szent Barnabás, Ciprus szülötte, Szent Márk és Szent Pál hittérítő utazásához fontos tárgyi emlékek kötődnek itt. Szent Pál nagy utazásait a Mediterráneumban, hajón és gyalogosan vagy szamáron a római birodalom úthálózaton, éppen Cipruson kezdte. Itt kezdte el használni a Saul helyett a Paulus, Pál  nevet. Pafoszban áll Szent Pál oszlopa. A római hatóságok testi fenyítésre ítélték igehirdető beszédei miatt és ehhez az oszlophoz kötötték ki. A fehér márványoszlop az Agia Kyriaki templomhoz közel található, de a legújabb kutatások szerint viszont ez a bizonyos oszlop mégsem az igazi oszlop. A 39, tehát igazából egy 13 csomós korbáccsal történt 3 ütés az új kutakodások szerint egy kicsit innen távolabb levő oszlopnál történt.

Szent Pál és két társának ciprusi hittérítő útjáról az Apostolok cselekedeteiből nyerhetünk egy meglehetősen hézagos, de valószínűsíthetően tárgyszerű képet. Kideríthető az az érdekes tény, hogy a római közigazgatás vezetője, a proconsul (aki történetesen szintén Paulus névre hallgatott) találkozni óhajtott Pállal és hallani kívánta tanításait. A proconsul környezetében viszont sokan ellenségesen fogadták a keresztény hittérítőt. Pál büntetésére a korabeli forumon került sor, ott áll a márványoszlop ma is, ahol akkor. A történet még izgalmasabb része, hogy a bibliai forrás szerint a római proconsul aztán áttért a kereztény hitre. Erről az Apostolok cselekedeteinek 13. könyve ír.

Szent Pál nem véletlenül Pafoszt vette célba. A befolyásos, jómódú lakosokat is igyekezett megnyerni a kereszténység ügyének.

Nem egészen világos, hogy az oszlopnál történt megkorbácsolás és Sergius Paulus proconsul megtérése között mennyi idő és hogyan zajlott le. Pál a korinthosziakhoz írott második levélben számol be kicsit bőbeszédűbben a római hatóságoktól kapott büntetésekről. Ezek szerint 39 korbácsütést mértek rá itt (és később még a birodalom négy másik pontján, pont ugyanennyi csapást kellett elszenvednie). Az oszlopról próbáltam a lehető legkorábbi ábrázolásokat itthon felkutatni, hogy vajon régen is ilyen alacsony volt -e. 

Szent Barnabást  később Cipruson temették el, sírja azonban a sziget török felén, az úgynevezett Észak-Ciprusi Török Köztársaság területén található. Vezetett autóbuszos túrákon átjuthat a turista az egyik Ciprusról a másik Ciprusra és a programnak általában része Szent Barnabás sírjának és a mellette található templomnak a megtekintése.

2010-ben XVI. Benedek pápa is járt a templomban és az oszlopnál (fotók: Saint Paul's Parish Church).

A perzselő nyári forróságban mindig megnyugvást találtam ennek a templomnak a hűvösében. Egy nyelviskolát működtettünk 2008-ban Pafoszban és az ebédlőül szolgáló étterembe jövet-menet megálltam itt lehülni, lecsillapodni, gondolkodni, elmélkedni.

Kicsit laza itt a szolgálati idő... A számos vallási ünnep miatt pedig a teljesen szabad, hivatali munka nélküli napok száma sem csekély.

Azért Máltával nem vetekedhet, ott Saint Juliens városkájában pontosan napi 15 percet tart nyitva a posta. Igazodjon mindenki ehhez.

Itt is van olyasmi, mint a szieszta. Kora délután elnéptelenednek az utcák. A napsütéses órák és napok száma mondjuk úgy, hogy meggyőző. Bizonyára még Afroditének is sok ez és sziesztázik ő is.

A ciprusi görögök sem viszik túlzásba az élet dolgain való stresszelést. A leggyakrabban hallható szófordulat az "endakszi", azaz rendben van. Ezt kiabálják ide-oda, akár rendben van valami, akár nincs.

Egészen az ötvenes évekig működtek rendeltetésük szerint, a régi oszmán-török fürdők Pafoszban. 

A görög, az oszmán-török, és a brit hagyományok csimborasszója felveti a kérdést, hogy vajon milyen kávéval kényeztetik magukat a derék ciprióták. Mindenesetre nagy kultusza van a frappe névre keresztelt jeges kávénak, mely egyesek szerint igazi ciprusi know-how. A történet beyond rationality része szerint a frappé úgy keletkezett, hogy egy kiállításon elromlott a kávéfőző és az így összetákolt hideg kávés valamiről kiderült, hogy még Afroditének is ízlene.

A tengerparrtól való eltávolodásért járó jutalom, hogy jó eséllyel hagyományosabb jellegű vendéglőket és éttermeket találhatunk. 

Egy igazi tavernában akár kipróbálhatjuk a helyi gasztronómiai challenge lehetőségeinek egyikét, a mezézést. Ez azt jelenti, hogy a fogásokat egészen kicsi tányérkákban kapjuk. Ebben az lesz izgalmas, hogy egy mezézés akár 15-20 fogásból is állhat, ki meddig bírja a falatozást a kicsike tányérakból... Magam a tizenhatodik fogásig bírtam. Ennek a bizarr étkési szeánsznak nem szabad elfelejteni egy igen előnyös oldalát. Sok-sok ételfajtát, köztük helyi specialitást lehet így kipróbálni. Olivaolajas csicseriborsótól kezdve a vörös kaviárig sziporkázhat itt a ciprusi konyha. Bírja, aki bírja.

Pafosz tengerpartjai és strandjai inkább a családosoknak és az idősebbeknek, Aya Napa viszont inkább bulikorszakos fiataloknak való.

Aki túlélte Siófokon a "Talizmán" kalózhajón folytatott hullámbetyárkodást, azt bizonyára Afrodité is kegyeibe fogadja és itt is kalózhajózhat egy jót. Az ilyen tengerjárások megkapó unalmát itt például fedélzeti bűvészshowval igyekeznek felkavarni, de azért lőnek az ágyúval is úgy, mintha igazi lenne, persze.

Történelmi szempontból izgalmasabb, hogy áll itt Pafosz kikötőjében egy viharvert erőd és ennek végre semmi köze Afrodité szépségéhez. Az erődítmény történetében az a félelmetes, hogy sokadik remake, mert az aktuális elődöt mindig megrongálta egy földrengés (a földrengések által elpusztított történelmi épületek száma meglehetősen riasztó). 

A bizánciak kezdték a parti várak építését, de abban az építményben nagy kárt tett egy földrengés. A következő változatot egy velencei támadás rongálta meg. A jelenlegi struktúrát az oszmán-török megszállás idején, a 16. században alakították ki.

Posz bóró ná páo inside? Egy felvonóhídon juthat be a turiszt az erőd falai közé. innen aztán a tetőre lehet lépcsőzni, különleges kilátást nyerve a kikötőre.

Az épületen belül különböző időszakos kiállításokat lehet vizslatni, ezek többé-kevésbé állandóak vagy inkább időszakosak, endakszi, rendben van, hét nem tudom. Akadt itt egy tanulságos kiállítás itt például a tengerparton és a tengerben elszórt hulladékból összeállított műalkotásokból is.

Limani, azaz kikötő, ahogy a görög mondja, itt mindenki hajó akar lenni.

Pafosz kikötője olyan posztgrandeur érzéseket kelt, mint Bübloszé Libanonban vagy Karthágóé Tunéziában. Évezredekkel ezelőtt itt már jelentős forgalmú kereskedelmi központok voltak hajók garmadával. Ma békés yachtkikötőként is továbbviszik a hagyományt.

Cipruson százával élnek olyan virágok, melyek máshol nem nőnének csak úgy maguktól. Mondhatjuk úgy, hogy endemikusak, de nevezzük őket inkább Afrodité virágainak. A házakat, kapukat, kerítéseket gyakran növi be gyönyörű virágerdő. Milyen egy tipikus régi, ciprusi görög ház? Bekukkantottam néha a virágok mögé, hátha nyitva az ajtó. A bejáratnál obligát katonakori fényképek, régi csalási fotók vannak. Egy szék az ajtóban a képek alatt. ha nagyon hagyományos a háztartás esetleg maguk sütik a kenyeret, netán készítenek ciprusi haloumi sajtot.

A haloumi sajt izgalmát az adja, hogy három különböző állatfaj adja bele teje legjobb tulajdonságait. Best of kecske, juh és tehenes tej, nahát így lesz az igazi szupersajt. Ellenállhatatlanul puha, noha (egyszer ezt a szót is be kellett vetnem, itt az alkalom) textúrája kifejezetten szilárd benyomást kelt. A hagyomány szerint bronzüstben kell készíteni, igen furmányosan. Kéredzkedjünk be valami virágbokor mögé a házba, hogy a derék lokálok megmutassák nekünk a tutit.

Esetleg lukumádészt is készíthetnek egy ilyen hagyományos háztartásban. A spanyolok, kicsit odébb nyugatra forró csokival fogyasztják a fánkot (churros con chocolate), míg Cipruson ezt az olajban sütött, majd mézben megforgatott fánkot állítólag a kávé mellé illik enni. A mézes kávé tényleg Afroditétól való és nem az ördögtől, hát akkor a mézes fánkos kávé is mennyei lehet. A vallásos nép hírében álló ciprusi görögöktől azért nem teljesen idegen a babona, mert a mézben fürdetett fánkhoz egy  furcsa szelleműző szokás is kapcsolódik. A sötétben a tetőkre szórják ezeket a fánklabdákat, hogy az ártó szellemek degeszre egyék magukat velük, aztán jóllakott óvodás módjára menjenek el aludni és hagyják békén a derék cipriótákat. Évente kell ezt a rituálét ismételni a fáma szerint. Én nem hiszem, de aki hiszi, járjon utána.

Afrodité húzónév lett egy modern aquaparkhoz, vagy micsodához, ahogy ezeket a csúszdakiállításokat nevezeik. Az istennő vízicirkusza szép természeti környezetben fekszik és izgis részek is vannak benne. 

Persze egy ilyen vizescsodás parkban jó nagy tömegezésre lehet számítani. Ez nem csak azért van, mert sok a turista, hanem Ciprus a tartósan itt letelepedni kívánók számára megtartó erővel, mondjuk így. A brit nyugdíjasokat már említettem, de fel lehet itt még sorolni a különböző nemzetiségű befektetni vágyókat, a Vlagyimirvalgyimirovics cár ostoba uralma elől ide menekülő vagyonos és kevésbé vagyonos oroszokat, az Afrikából és Ázsiából érkező legális és kevésbé legális bevándorlókat, munkát keresőket. Ciprusba sokan beleszeretnek, még ha Afroditét nem is látták, akkor is.

Létezik egy legenda a fa alatt ücsörgésről és a bölccsé válásról. Vagy úgy van, hogy Cipruson kell egy fa alá ülni, vagy úgy, hogy ciprusfa alá kell telepedni. A tesztelést mindenki elvégezheti errefelé maga-maga... 

A rómaiak bizony egy magát nagyon bölcsnek tartó leszerelt consult küldtek ide proconsulnak, bizonyos Cicero nevű grafomán pacákot. Ha elmegyünk a Pafosz melletti régészeti parkba, azt is láthatjuk, merre lakott. 

A római kor épületeinek már csak a maradványai láthatók, mert a Krisztus utáni negyedik században egy földrengés nagyon kemény pusztítást végzett itt. Szépen látható viszont még számos, a néhai villák padlózatot borító mozaik. A proconsuli lakóépület mellett egy gazdag polgár háza volt itt kiemelkedően fontos. Neki jó 40 szobája volt, bár ezekből sajnos csak 15 padlóját fedték gyönyörű mozaikok.

A területen belül még egy amfiteátrum is található, itt manapság is tartanak rendezvényeket.

Itt láthatóak még Negyven oszlop palotájának nevezett keresztes vár romjai is.

A régészeti parkhoz valami motorizált egységgel érdemes kijutni, illetve kényelmes és szellős ruházatban talán hosszabb időt is csámborogni. A hely fő ajándéka még az utazónak a gyönyörű kilátás a tengerre. 

A Krisztus előtti 12. századtól a Krisztus utáni 4. századig pillantgattak le innen a bűvös tengerre a az ex-Pafosz görög, majd görög-római lakói, illetve a sokféle népek, akik itt az ókorban megtelepedtek.

Értelmet nyer a "revealing moment" angol kifejezés.

A prospektusok síelést, hegyeket és muflonokat is ígérnek a tengeri hullámbetyárkodás és a vízicsodák mellé. Várják a turisztot a Troodosz hegyei és a csak itt élő ciprusi muflonok.

A Troodosz-hegység jellegzetes növényzettel borított hegyei mintegy 1900 méter magasságig nyúlnak az ég felé a sziget közepén. A legmagasabb pontnak természetesen itt is az Olümposz nevet kell viselnie, hogy Afroditének ne csak Görögországban legyen Olümposza, a hegyek között számos vízesés bújik meg. Bár itt a Troodosz nyári arcát látjuk, télen itt bizony hógolyóval dobálhatja Afrodité a hóembert építő Adoniszt.

Az ártatlan utazó megfeledkezhet róla, hogy az álompartokkal hívalkodó utazási célok a tengerparti blazseválás mellett meglepően állati jó helyek a hegyi túrázásra is. Ilyen például a Seychelles-szigetek is (lásd az erről szóló leírásomat), de Ciprus sem szégyenkezhet.    A chooseyourciprus oldal különböző térképeket ad a túrázni vágyóknak, a trailworkers.co térképei pedig letölthető platformon is elérhetőek.

A Kaledonia trail egy gyönyörű vízeséshez vezet, a Pouziaris egy hegycsúcshoz, az Artemiszről elnevezett ösvény pedig hosszú, de viszonylag kevés a szintkülönbség.

A kitartó túrázó muflonokat láthat ajándékul. Nekünk ez 2008-ban tápos módra, autóból is sikerült. Miután direkt eltévedve letértünk a már-már bosszantóan kifogástalan minőségű főútról és szinte rögtön muflonok jöttek ajándékba.

Mit csinálunk, muflonra várunk, muflonra várunk...

A főutakon is élvezetes a szerpentinezés. A járművelésre vonatkozó szabályok azonban igen szigorúak. Tilos például egy kézzel vezetni, értsd kettő kézzel kell. Nem szabad enni és inni sem vezetés közben, mert a bírságok istennői magasságokba érnek. Az autóbérlés azzal a nagy előnnyel is jár, hogy kereshetünk a rádión igazi görögös népies zenét és ezt csutka kakaóval tolhatjuk az autóban. Sajnos a szigorú szabályok miatt viszont nem könyökölhetünk ki az ablakon és a ritmust sem kalapálhatjuk a kormányon.

A Troodos takaros hegyi falvakban és festői kilátópontokban bővelkedik.

Ha erre járunk, történelmi és vallási szempontból kihagyhatatlan a Kykkos ortodox kolostor felkeresése. Mintegy 1300 méter magasságban járunk a tenger szintje felett, amikor ide érkezünk.

A Kykkos szerzetesei gazdag, hosszú hagyományokra visszatekintő közösséget alkotnak. A kolostort I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár alapította a 11. század végén. A császár beteg lányát egy ciprusi származású remete csodálatos módon meggyógyította. Hálából a császár egy Szűz Máriát ábrázoló, Szent Lukács által festett ikont adományozott a remetének és társainak, az ikon őrzésére és tiszteletére pedig  kolostort építtetett.  Szent Lukács háromszor festette meg Szűz Mária alakját, ezek közül az egyik található itt. Több tűzvészt is megélt már a hely, az épületeket újra és újra fel kellett húzni, Szűz Mária ikonjai viszont a hagyomány szerint sértetlenek maradtak.

A kolostorban ma is szerzetesek élnek, korábbi lakói között pedg Makariosz érsek, a független Ciprus első elnöke is itt szentelte élete egy részét a spirituális fejlődének. A szerzetesek világi tevékenységekkel is foglalatoskodnak, például alkoholtartalmú italokat készítenek, régi hagyományt követve.

Átható erejűek és gyönyörűen kidolgozottak a kolostor területén található festmények. Érdemes az emeleti folyosókra is felkapaszkodni és megtekinteni ezeket az ábrázolásokat.

A kolostor udvarán áll egy szimbolikus jelentőségű, de a gyakorlatban is használt kút.

A ciprusi legek között néhány igazán állati is akad. Mindenhol számíthatunk a milliós közösséget számláló cicákra, mert bizony a kóbrló macskák száma magasabb, mint az ország humanoid lakossága. 

Az állati és a történelmi leg-leg-leget kombinálandó, Cipruson feltételezik a történelem legkorábbi háziasítását, már ami a macskákat illeti. Minderre együtt eltemetett emberek és macskák maradványaiból következtetnek a régészek.

Fussunk neki egy egyfelől-másfelől gondolatkörnek. Egyfelől Ciprus igyekszik megőrizni hagyományos arculatát. A turizmusnak is van egy tradicionális, nyugodt, családi, "minőségi" arca.

Másfelől lehet hallani egy bizonyos szintű "eldubajosodásról". A déli parton például Európa egyik legnagyobb tengerparti kaszinója készül a felépülésre.

Pafoszhoz közel esik az Akamasz-félsziegt. Ezen a türkizkék, tiszta vizű területen igyekeznek a természet viszonylag kicsit háborítottságát megőrizni. A terület egyik fénypontja a félsziget kék lagunája.

A nyugodtnak és kedvesnek látszó Földközi-teneger tud azért meglepetéseket okozni, ha Poszeidón zaklatott lelkiállapotban van. A ciprusi partoknál is süllyedtek el hajók. 2008-ban még nem lehetett látni, de 2011-ben már a turisták által felkeresett célpontok közé került a fenti évben zátonyra futott hatalmas jármű. A történet pikantériája, hogy a hajó kapitányának vezetői engedélyei hamisak voltak. A történet szerencséje, hogy egy helikopter segítségével mindenkit sikerült időben kimenteni a fedélzetről. 

Posz boro ná páo sztin shark-sighting? Mert cápák bizony vannak a Földközi-tengerben. A tizenkilencedik században egyesek még "cápák királyságának" is nevezték ezt a nagy vizet. Akkor hát hol vannak? Mert errefelé egy UFO sighting talán gyakoribb, mint egy cápa észlelése. Több elmélet is próbálja magyarázni ezt. Egyesek szerint akár 80 százalékkal is csökkenhetett a létszámuk az elmúlt száz évben a Földközi-tengerben, mások szerint a klímaváltozástól összezavarodva csapatostul az Atlanti-óceánba vándoroltak.

Mindenfelé láthatjuk ezeket a jó kis banánfarmokat, melyek akár arra a téves következtetésre is vadíthatnák a gondolatainkat, hogy Ciprus a mezőgazdaságból él.

Pafosz tengerpartján egy teknősöket védő szervezet, a Turtle Conservation Trust minden évben igyekszik sokat tenni azért, hogy a teknősök tojásai ne pusztuljanak el és minél több kis teknős lubickoljon Afrodité örömére, hiszen a teknősök meglehetősen nimfomániás állatok.

To get to heaven, you have to drive through hell. Ezzel bíztatott bennünket idegenvezetőnk az Adonisz fürdőjéhez szervezett terepjárós kiruccanás kezdetén. Valóban, ha Afrodité, akkor bizony Adonisznak is itt kell lennie. Hegyi fürdőjéhez pedig igazán afganisztáni hegyi nászúthoz illő koreográfiában, kopár, vad sziklák között kanyargó 4X4 tesztpályán vezet az út. 

A terepjáros vérkeingés újrakalibrálásnak Afrodité márványnak ható porcelánszobra vet véget és már itt is vagyunk Adonisz, illetve Adonisz és Afrodité közös fürdőhelyénél.

Nos, akár a buckalakók földje is lehetne a George Lucas-féle világban. Afrodité és Adonisz jól elbújtak a fürdőzéshez.

Kár, hogy úton jöttünk, offroadosban még jobb lett volna... A táj mindenesetre mutatja a lényeget.

Adonisz fürdőjét tanítani lehetne mindenféle iskolákban. Hogyan lehet a legnagyobb turisztikai hasznot kihozni abból, ha félkopár és teljesen eseménytelen dombocskák között véletlenül akad egy szép forrás. Nos, Adonisz fürdője süsüzöld vizével szép számban vonzza a látohgatókat, bár egyáltalán nincs messze a bikinikék tengertől. 

Oázis, fürdőhely, vízi gümnaszion, néprajzi múzeum, igazán sokrétű ez a valóban kellmes hely. Mindezt még mitológiai keretbe is helyezzük :)

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a természetes medence vize természetesen igen termékennyé tesz.

ci

Mit szólna ehhez Afrodité?

Ugorj, ha mersz! 

Még nagyobb szüret, hogy lehet itt egy jót tarzanozni is, azaz a süsüzöld víz felett indákon bohémkodni.

2008-ban a pafoszi Elvis Pub terepjárós kirándulásokat szervezett ide. Annál is inkább, mert a szórakozóhely tulajdonosának a fürdő körül is van családi érdekeltsége.

A fürdőt egy amolyan családi skanzen, egy ciprusi rokonság életét bemutató néprajzi múzeumocska is kiegészíti.

A legfontosabb persze az, hogy a forrás vize kellemes, selymes, így az adoniszos-afrodités hangulatú fürdőzés egészen léleksimogató élmény.

Nyilván olyan helyen pancsolt egy istennő és az istennő által szépsége miatt először istennek feltételezett vadász-pásztor férfiú, ahol a víz isteni.

Adonisz a vadkantól elszenvedett halála után már csak az éb kétharmad részében élvezthette itt a kényeztetést, mert az éb harmadában perszefoné, az alvilág úrnője tarthatja kegyeiben, csak az év másik két harmadában lehet a Föld színén Zeusz döntése értelmében (a harmadik harmadról ő rendelkezhetett, és Afrodité mellett döntött az alvilági hölgy helyett). Nehogy megfeledkezzünk Zeusz bölcs ítéletéről, hát nem is lehet, mert egy kissé bizarr Zeusz szobor is fogad bennünket az Adonisz-fürdőnél. Aki nem hiszi, görgessen felfelé.

Ha az Afroditével való potenciálisan veszedelmes találkozást el is kerüljük, a változatos szépségű Ciprus szigetébe azért beleszerelmesedhetünk.

Ha egy gitárra hasonlít egy ország alakja a térképen, akkor csak szuper lehet, nemde, ugye. Még a nemzeti zászlón is rajta van az ország térképe.

Ciprus visszavár, Afrodité visszavár.

Köszönöm Schlégl Ildikó segítségét.

Források:

www.chooseyourcyprus.com

www.visitcypruscom

www.ciprusinap.hu

trailwalkers.co

  Paphos Catholic Church