SAWAT DEE KRAAP

Néhány dél-thaiföldi álomsziget (2024)

Selymes víz, dobálózásra teremtett iszap ott alul, egy kis hínár, néhol némi susnyás-dzsinzsás a szélén, bizony ez a világegyetem legfájintosabb vizes élménye, igen, a Balaton. Igen, imádom. No de mégis, mit nyújthatnak ehhez képest Thaiföld álomszigetei? Hát igen, innen szép nyerni, tesó.

Ezt a "tesó" szócskát csak az archaizálás kedvéért írtam ide, mert tíz év múlva már remélhetőleg senki sem fogja érteni, hogy miért van itt és miért használták egy valamikori, már lehanyatlott divatszóhullámban.

A Thaiföldre látogató turisták számát összesítő statisztikák alapján azonban elég tekintélyes mennyiségű földlakó gondolja úgy, hogy a thai szigetvilágot bizony látni kell, a mesés szépségű ország más részeivel egyetemben.

Észak-Thaiföldről is elkövettem egy írást ezen a honlapon, ez számos tekintetben kiegészítheti a Dél-Thaiföldről induló értekezést. 

Ha a gyanútlan utazó azt gondolná, hogy a  Bounty-reklámok élményvilágából is ismerhető Seychelles-szigetek vagy a karibi partok álomstrandjai után már nem lehet számára újat mutatni, hát bizony téved. Dél-Thaiföld szigetei különleges varázzsal bírnak.

"Somewhere paradise must be found". A mindezek után még további vérfagyasztó közhelyekkel is kecsegtető "The Beach" című filmben hangzik el ez a mondat.

A magyar változatában "A part" néven futó alkotásban elsül még néhány hirtelen, mély, még talán Paulo Coelho mestert is mosolyra derítő felismerés.

A mű Leonardo DiCaprio alakjában megtestesülő főhőse azonban megtalálja a valódi földi paradicsomot. Talán nem véletlenül nem máshol, hanem a KOH PHI PHI szigetcsoport egyikén. Így lett KOH PHI PHI LE álomstrandja, a Maya Bay még annál is világhírűbb.

Persze már azelőtt is sokan kerestek egy ultimate getaway édenkertet és pont Thaiföldön találták meg, mielőtt még Dannie Boyle 1999-ben dicaprióba öltöztette Alex Garland  középsúlyos regényének földi paradicsom után kutakodó hősét. Már a hatvanas és a hetvenes években felfedezték az álomvilágot nyugatról érkező jóléti hippik, művészek.

Ezt az életérzést egészen akaratlanul leírta egy kissé gagyvalék magyar sláger... Bizony, az egypárti-egylemezgyári diktatúrában felemelkedett Neoton Familia "Nyár van" című mókájáról van szó: "Valahol messze délen, a szerelem tengerében, én is megfürödnék, elárulom, shalala"

Nos, a Neoton Familia korábban is elég véleményes renoméja végleg porba omlott, amikor moszkovitya balgán öntelt külügyi és külgazdasági pojácája felfedte, hogy neki bizony a Neoton a kedvenc bandája. Az örökzöld szöveg azért zakatolni tud az ember fejében, amikor a télből a trópusi paradicsomba cseppen.

A tömegturizmus is eljutott már ide, amikor Boyle 1999-ben (Trainspotting után, Slumdog Millionaire előtt) hozzálátott mintegy 50 millió dollár elköltéséhez, hogy hangulatos filmet varázsoljon a kissé zavaros cselekményű regényből (jujj, csak nehogy félreértsük a cselekményt, mint a személyiségzavaros nerdöbrögi a Harcosok klubját)..

Kétségtelen azonban, hogy a film után rengeteg földlakó igyekezett felfedezni a helyet, ahol "paradise must be found".

Ha itt keressük az ultimate getaway helyét, akkor naponta mintegy 5000-6000 embertársunkkal együtt vizslatjuk itt az elveszett paradicsomot a statisztikák szeint.

KOH PHI PHI LE szigete teljes egészében nemzeti park, állandó lakosok nélkül. A Boyle filmje után elszabadult turisztinváziók hatására a szigetet időnként néhány hónapra lezárják, hogy pihenjen egy kicsit az ökoszisztéma.

Ilyenkor bánatos arcú tömegturisztokkal készült híradások jelennek meg a Youtube fantázianevű csatornán. Szánombánom tekintettel sajnálkoznak azon, hogy ők ilyen sokan vannak és ez így nem annyira szerencsés a szigetnek. Dehát mit tegyünk, egy ilyen édenkert élménye nélkül az élet nem egy habostorta. 

Már itthon, a thaiföldi kalandozás után ültem le egy hatalmas doboz feketeerdős fagylalttal, hogy átnézzem a trainspottingos/slumdogos csávó filmjének jeleneteit, közben thaiföldi, kókuszdióból ehető fagylaltra nosztalgiázva. KOH PHI PHI LE egy kicsit más, mint a filmben. Maya Bay nem olyan zárt, mint ahogyan a The Beach jeleneteiben a számítógépes buherálás nyomán látszik.

A filmdrámában éjszakai jelenetek is vannak, a valóságban ezen a szigeten nem lehet mágliknak (embereknek) éjszakázni és nincsenek szálláshelyek.

A körülbelül (kötelező szó) hat szigetból álló szigetcsoport legnagyobb tagján, KOH PHI PHI DON szigetén viszont minden árkategóriában bőségesen találhatóak szállások.

Mindennek ellenére a turisták zöme számára, hasonlóan a többi kisebb szigethez, KOH PHI PHI DON is csak egy "daytrip" célpont. Délelőtt érkeznek valamelyik komppal egy nagyobb szigetről (például PHUKET), aztán délután távoznak, esetleg egy speedboat fedélzetén tesznek egynapos kiruccanást.

Ha imádjuk a vízre való lélekvesztőket, akkor hát igen, pepsi érzés lesz. A balatoni kompokat idéző, kissé nagyobb ferry mintegy két óra alatt szeli át a vizet Phuket és Koh Phi Phi Don között, kellemes Instagram-távolságban méltóságteljesen elhúzva Koh Phi Phi Le és Maya Bay mellett. A felső rész nyitott, tényleg szuperűl lehet fotózni és bőrszínt váltani is. Old Phuket Town területéről mikrobuszok viszik a kikötőbe azokat, akik utazási irodákban vagy hotelekben vettek jegyet. A szálláshoz jönnek, a komp nem indul addig, amíg mindenki a fedélzetre nem jutott. A menetrendiség paradigmája itt nem zavarja a rendszert, visszafelé viszont igen. Koh Phi Phi Don kikötőjáből a komp igyekszik pontosan indulni.

A speedboat gyorsabb, panorámaablakos, potenciálisan gyomorpróbáló.

Szervusz, vízibusz, ahogy azt Tunéziában mondják a magyaroknak, tessék a tunéziai útleírásomat is elolvasni, bombajó. Könnyen észrevehető viszont, hogy mi hiányzik innen. Bizony, egy olyan kalózhajó, mint a Talizmán Siófokon.No, hát ágyúutánzat meg latino kalózparty errefelé nincsen.

A barlangokba és a kicsi öblökbe a hosszúfarkú, "longtail" csónakokkal lehet eljutni napbarnította csónakosokkal. Hajó az egész világ. 

Valamelyik álomsziget felkeresése így is lélekemelő, örökre emlékezetes élményt nyújt, magam sem jártam nagyon másképp. Ugyanakkor ha legalább egy éjszakát is valamelyik ilyen kis szigetnyi édenben tölt az utazó, akkor megtapasztalhatja ezeket a helyeket kisebb tömeggel, hiszen a "hordák" csak egy napközbenre jönnek.

KOH PHI PHI DON a vizes csodák, hosszúfarkú hajóval dzesszelés, könnyűbúvárkodás mellett többet is kínál. Bandukolva, kutyagolva vagy caplatva kilátópontokhoz lehet jutni a hegyeken át.

Ezek a Viewpoint 1, 2, 3 fantáziadús neveket viselik és pazar panorámával ajándékozzák meg azokat, akik nem dőlnek ki a végére, vagy nem akadnak el valamelyik gyümölcslevezős árusnál.

A trópusi klíma bájaitól függően lehet bandukolni, kutyagolni, esetleg caplatni.

Aki ügyes, árnyékos tereket, lombok alatti chill-out helyeket is talál a szigeten.

Éjszaka a tűzshowk, tüzes performanszok mekkája a sziget. Ha nem a tűzimádat a csésze teánk, akkor még egy csomó másik álomsziget is lehet nekünk a csak nekünk crash.

KOH TAPU / JAMES BOND ISLAND: az Andamán-tenger egyik ékköve. Itt forgatták a Man with the Golden Gun című filmet és James Bond itt kavart a smaragdszínű víz és az álomszikla körül. Instagram-posztolók figyelmébe.

A fimlben a főhős berepül ide két sziget között, a film keletkezésekor ez váó élmény lehetett.

James Bond atyja, Ian Fleming egyébként a londoni alagutakban sétálgatva találta ki hősét.

Az író élete mndazonáltal (micsoda szó) legalább annyira regényes, mint a papírra vetett tökétes arcé. 

KOH SURIN kultúrája miatt izgalmas. Itt élnek a vízinomádok, akik nem thaiok, hanem makonok a maguk különleges nyelvével és életmódjával

KOH HONG Lagunafanok nekkája, az Andamán-tenger egyik ékköve.

KOH YAO NOI A "laidback" angol szó itt értelmet nyer, szépsége vetekszik a Koh Phi Phi szigetek varázsával.

KOH RACHA  (RAYA) YAI Egy U alakú öböl a fő attrakció a nagyobb szigeten, a homok színe itt egyeseket a hóra emlékeztetheti. 

KOH LANTA A trópusi erdőségek legalább annyira varázslatosak, mint a türkizkék tenger.

KOH LIPE A könnyűbúvárok paradicsoma a maláj határhoz közel.

KOH SAMET Állíítólag itt a legjobb a thai konyha, mert ide elsősorban thai turisták jérnak, a külföldiek előtt még rejtve maradt ez a sziget.

KOH CHANG Trekkingelére kiváló sziget, a kambodzsai határhoz van közelebb. 

KOH KOOD Egy rejtett vízesés és még rejtélyesebb helyi kultuszhelyek a dzsungelben, ezeket kínálja az álompartok mellett. Jolly Joker strandja legyen Bang bao.

KOH MAK Mangrove, gumifa, kókusz, ültetvényes és őserdős, mindez sok biciklivel, néhány motorrol és mindösszesen két autóval a szigeten.

Ezekre az álomszigetekre azonban a legtöbb utazó úgy jut el, hogy egy nagyobb sziget, általában PHUKET, esetleg KRABI neglátogatásakor veszi őket programjába.

PHUKET talán a legfelkapottabb thai sziget, mert itt van a "legnagyobb élet". A tömegturizmus diszkrét és kevésbé diszkrét bákjait szolgálja, hogy ide közvetlenül is lehet külföldről vagy belföldről repülni a modern nemzetközi repülőtérnek köszönhetően.

Szárazföldön is kiváló összeköttetése van az ország többi részével, mert egy hidat építettek az 576 négyzetkilométer területű szigethez. szigethez.

Az évi 10-15 millió turistát fogadó, de aliig több, mint 400 000 állandó lakosú Phuket nem kifejezetten álomsziget. Ugyanakkor ugródeszka, geteway az álomszigetekhez. Másrészt rengeteg izgalmas látnivalót és szépséget nyűjt önmagában is.

Ha ide tervez valaki vakációt, javaslom, hogy egy vasárnapi nap mindenképpen legyen az időszakban.

Kell egy még annál is tömegesebb, tömegek tömege nap, hát a piacnap.

Igazi nagy nemzetközi dzsámbori, a lokálok és a turisztok világának izgalmas találkozása. PHUKET szigetén vegyülnek a thai és a külföldi turisták. A külhoni látogatók a bolygó minden tájáról érkeznek, nem korlátozódnak csak néhány nációra.

A sokaságos és a nyugalmas vakáció egyensúlyban lehet, talán kiegészíti egymást. Annál is inkább, mert a nagyon nyugis álomszigetekre csak olyan zsufis helyen keresztül lehet eljutni, mint PHUKET. A nemzetközi repülőtér hatalmas forgalmat bonyolít. szárazföldi úton is megközelíthető, mert a szigethez hidakat építettek 1967-ben, 1993-ban és 2011-ben. Az elsőként épült híd ma haralmas gyalogos átkelőhelyként funkciónál, tehát még nem nemgyalog is a szigetre lehet zarándokolni.

A szigeten a tömegközlekedés is elfogadhatóan szervezett. Ha pontosan ismerjük az úticélunkat, taxizni vagy autózni nem sok értelme van, mert a forgalom minden szereplő számára egyformán csontig hatolóan lassú.

Szépen busszal is lehet zötykölődni a lomhán araszoló járműfolyamokban.

A reptéren három járat várja a sziget különböző részeire igyekvőket. A sárga busz visz az északnyugati részen fekvő reptérről a keleti parton megbúvó "fővároskába", a fantáziadús nevű Old Town településre.

A kék és a szürke buszok dél felé végigjárogatják a nyugati part strandjait Kata Beach és a legdélebbi Rawai Beach felé. Jegyet a buszon lehet venni olcsó pénzért.

Route 1 / Smart bus (a nyugati parton dél felé):

Route 2 / Airport bus (Old Phuket Town felé)

Route 3 / Express bus (a nyugati parton dél felé) 

Ezek a járatok légkondicionáltak.

vannak ám itt olyan buszok is, ahol másfajta légcserélés van, az istenek légkondicionálása.

Ezeket én "platóbusznak" nevezem. Még olcsóbbak, mint a zárt utasterű kollégáik.

Útvonalaik is sokkal bőségesebbek. Egyfajta céljáratokként közlekednek a legfontosabb és legfelkapottabb helyek között.

A "transport hub", a központ ahonnan többségük indul, az Old Town központjában levő Ranong Road.

Ezt nagyon könnyű megtalálni, a buszok pedig a Ranong közepe körül található körforgalom (Surijadel) közeléből indulnak.

A sziget keleti és nyugati oldala közötti cikázáshoz át kell kelni a sziget közepén levő hegygerincen.

Ezek jó erős gépek, tulajdonképpen alapjáraton teherautók. A forgalommal sokat nem tudnak kezdeni, így cikázásról mondjuk este lehet beszélni, Phuket csúcsforgalma idegpróbáló.

A platóbuszok nagyon népszerűek, vegyülnek a helyiek és a külhoniak.

Akadnak külföldiek, akik motorbicikli bérlésével próbálnak túljárni a sziget csúcsforgalmának eszetlenségén. Hát nem tudom. Talán. Nem igazán biztonságos megfelelő motoros rutin nélkül.

Egyébként  kötelező a bukósisak használata minden, tehát minden motorkerékpáron. Az egyik leggyakoribb turista böszmeség itt a sisak nélküli motorozás. Főleg, ha olyan turisztok csinálják, akik itt szkútereznek életükben először. Néha helyieket is lehet látni sisak nélkül, amikor motorral mennek át két házzal odébb, de ők mondjuk tudnak motorozni.

A thai emeberek többsége nagyon toleráns a turistákkal. Ez egyrészt azért van, mert van bennük egy tényleg természetes kedvesség, finomság. Másrészt a pénzt is igen kedvelik és ezért szretenke a turisták kedvében járni.

Nem illik elkövetni a többi turista böszmeséget. Például soha ne emeljük fel a hangunkat. Egyfelől nincs semmi értelme, másrészt igen baltaarcú dolognak számít. Ha valaki valami hülyeséget csinál, akkor csodákat tesz, ha elismeri, hogy mea culpa.

Phuket szigetére alapvetően három koncepcióval, vagy ezek valamilyen keverékével utazik évi rengeteg turiszt. Lehet arra törekedni, hogy a sziget zegétzúgát bejárva minél több helyet felkeressünk. Esetleg a fő cél az innen elérhető álomszigetek felfedezéséhez kiinduló pontként használni a nagy tömegturisztikus szigetet. Akár abban is kimerülhet a látogató vágylistája, hogy magán Phuketen pihenje ki a világ fáradalmait valamelyk kristálytiszta, türkízkék vízzel nyalogatott homokfövenyen.

Ha az első két cél lenne az irányadó, akkor érdemes Old Phuket Town mintegy 70 000 állandó lakosú elepülésén szállást foglalni. Ideális hely, ha a "strandszirup" fogalom alatt összefoglalható tevékenységeken kívül még sok más élménynel is gazdagodni szeretnénk.

Nem csupán vakációban lehet gondolkodni. Phuket Old Town azoknak is otthona lehet egy időre, akik mgengedhetik maguknak, hogy digitális nomádként vagy home officeban dolgozóként bárhol dolgozhassanak, ahol kedvük tartja.

A városka tényleg "lakoma az érzékeknek" .Az építészet igazi színorgia.

A gyönyörű, színes homlokzatok vidám, de egyben történelmi hangulatot adnak a városnak.

A keskeny, de annál mutatósabb házak több történelmi hatást tükröznek.

Azért ilyen keskenyek, mert az épületek adóztatása szélességük alapján történt.

A sziget már a középkorban vonzotta a kereskedőket. Jelentős lett a kínai közösség hatása. A 16. század elején megérkeztek az első eutrópaiak, a portugálok is. Majd követték őket a britek és a franciák is,, tivább formálva a település építészeti arculatát.

A 19. században fellendült az ónbányászat a szigeten, ez európai és kínai betelepülők újabb hullámait vonzotta ide.

Old Phuket Town népessége jelentősen megnőtt, virágzó bányaváros lett.

Phuket ugyanakkor nem került gyarmati sorba vagy külföldi megszállás alá, a középkortól a thai Ayutthaya, majd Sziámi Birodalom része volt.

1785-ben két hölgy szervezte meg a burmai támadással szembeni ellenállást.

A turizmus a 20. században vette át a vezető szerepet az ónbányászattól.

A színes házak alső szintjein ma főleg boltok, masszázsszalonok, utazási irodák éttermek találhatóak.

A színorgia mellett itt az ízorgia. Old Phuket Town kávézókban is bővelkedik.

Ami talán már a giccses határa lehet, abból jó eséllyel Instagram-hotspot lesz.

Old Phuket Town egy igazi gasztronómiai vásár, mindenféle konyha éttermei sorakoznak a színes homlokzatok alatt.

Cseppet sem mellesleg, Old Phuket Town meglepetéseket rejteget street art kategóriában is, tessék ám ezeket megkeresni.

Tejberizs helyett mangórizst talál, aki ügyes. Helyi specialitás, krémes kényeztetés.

Bármikor zonnal repülőre ülnék a gyümölcslevezeőkért.

Az üzletek egy részéhez a textilipar egy érdekes ága kapcsolódik. Minőségi anyagokból egyéni krésekre, igényekre készítenek 2-3 nap alatt ruhákat. Az évi 16 millió turista eltartja ezt az ágazatot.

Éjszaka még élénkebb lesz az élet, mert a strandszirupban megfáradt turisták a kissé hűvösebb városi éjszakában találnak szórakozást. A bárok, kávézók, éttermek mellett fő attrakciók az éjszakai piacok.

A spirituális életet jelzik az utcai meditációk. Buddhista sztupákat  (Wat Chalong, vagy a fekvő Buddha szobrát rejtő Wat Srissonthorn) is felkereshetünk a régi kisvárosban. Old Town egyben fesztiválváros. Úgymond híresneves az őszi vegetáriánus fesztivál, illetve a két vízhez kötődő nagy ünnep, a Songkran és a Loy Krathong. Az egyik áprilisban a thai újév, a "belépés" ünnepe, ahol illatos vízzel locsolják Buddha képeit, illetve a fiatalok az idősebbek kezeit. Novemberben a Loy krathong az elengedés, a negatív energiáktól való megszabadulás szertartása..A külhoniak számára ebből bizonyára a vízre tett kosárkák látványosak.

A fesztiválok közé tartozik még a Phuket Biciklis Hét és a Királyi Regatta. Thaiföld államformája monarchia. Az előző királyról részletesen írtam az Észak-Thaiföldről szóló beszámolómban. A jelenlegi király, a 2016 óta uralkodó X. Ráma apjával, Bhumibol királlyal (IX. Ráma) ellentétben nem örvend népszerűségnek. A bölcs apa klasszikus "rossz útra tért" gyereke. A royalista körök és a hadsereg azonban a királyságban, tehát a dinasztikus öröklésben látják az állam egységének egyik biztosítékát, ezért ragaszkodtak a botrányos életű és öltözködésű fiú megkoronázásához. A népszerűség hiányát a vagyona gyarapításával igyekszik pótolni, nerlovagokat is megszégyenító tempóban harácsolja össze a tökfelesleges mindenfélét. A bolygó legnagyobb vagyonú uralkoódja jelenleg, luxusautóinak és magánrepülőgépeinek, ingatlanainak számát lézer és lörinc is megirigyelhetnék. Noha Thaiföld alkotmányos monnarchia, az egyik választáson akadályozták annak a népszerű pártnak az indulását, mely programjába vette a hírhedt felségsértési törvény eltörlését. A király személyének megsértéséért akár 10-15 évnyi börtönbüntetések is kiszabhatóak Thaiföldön. 

Strandokról is beszéljünk, kék korlátok nélkül (milyen szürreális a Balaton után korlátos lépcsők és hullámtörő kövek logisztikája nélkül a habokba omlani):

A két legismertebb partszakasz, a nyuglmas pihenés idilljeként beállított KATA BEACH, és a nyüzsgés paradigmájaként bemutatott PATONG BEACH mellett számos különleges élményt nyűjtó vízpartot lehet felfedezni, javarészt a nyugati parton:

PROMTHEP CAPE: nem is igazán strand, hanem egy pazar kilátópont a vízre a sziget déli csücskén, varázslatos napkeltével, de inkább napnyugtával, mert akkor már ébren vagyunk, napnyugtaleső étteremmel és mindennel, ami az életüdítő látványhoz kell (például múzeum a kilátótoronyban)

YA NUI: Promthep Cape mellett tündöklik, vadregényes, romantikus

RAWAI: ha a strandot haláaszfalus jelleggel ötvöznénk annak minden sármjával, akkor ide jutnánk

KAMALA: nyugodt és kellemes, könnyen megközelíthető

KARON: sogenannte hipszter, whatever  U mean by that, U can never know, amúgy könnyen megközelíthető, sok mindent lehet csinálni, még strandröplabdázni is, családoknak ideális

LAEM SINGH: no, ez pedig igazán nem könnyen megközelíthető, ez benne a poén, mert a csodáltos természeti környezethez vagy hosszúfarkas csónakkal lehet eljutni, vagy át kell kelni a dzsungeldzsumbujos hegyeken, aztán szikák és pálmafák között lesz földi paradicsom

TRI TRANG: itt is a természet vad ölén lehet strandolózni, rejtett, nem túl felkapott

FREEDOM: a szabadságért meg kell küzdeni, vagy a dzsungeldzsinzsás hegyi ösvényen át, vagy hosszúfarkas csónakkal lehet idetalálni, cserébe kevesen lesznek és talán ez a nagy szabadság, amúgy rengeteg Youtube észosztó videó szerint ez az igazi "hidden gem"

PARADISE: igen, az, ott tali

NAI HARN: szörfbarát és kutyabarát strand, a hegyes háttér és a buja őserdő igazán fotogénné teszi

NAI PHAN: Gutenberg-galaxis barátja, könyvolvasásra kiválóan alkalmas nyugi van

BANANA: talán a közeli, banán alakúként is értelmezhető sziklákról kapta a nevét, melyek szépek, mint maga a beach

BANG TAO: ez van legközelebb a nemzetközi repülőtérhez, így planespottingolni is lehet, ha nem elég, hogy mindennel nagyon bőségesen ellátott hely

A két legnépszerűbb homokföveny azért továbbra is KATA és PATONG.

Nekem őszintén szólva KATA BEACH szimpatikusabb.

Kata egyik legfontosabb előnye, hogy a vízfronti fövenyről könnyen az árnyékba lehet húzódni. Egy strandon azért mégis az árnyék a legfontosabb.

Nyugis, kellemes hangulata van a turistatömegezés ellenére.

Családoknak is kifejezetten ideális. A laidback angol szó értelmet nyer itt.

A Kata Beach végéről még egy kicsi séta az üzletsorok között, aztán lesz egy ösvény a sziget és talán az egész ország legimponzánsabb Buddha-szobrához. Kicsi séta lesz aztán megint, de az idő itt valóban relatívvá válik. Múlását a hőség foka teszi igen viszonylagossá, a pici emelkedés tűnhet bizony örökkévalóságnak. Hajnalban lehet ez jó, de mondjuk én nem keltem akkor. A szobor 45 méter magas, ez talán nem mond sokat, de a fentről táruló kilátás igen.

A strand egyik részét a legjobb szörfös helyként tartják számon a szigeten.

Ideális helyszín egy "a víz szélén hagyott papucs és a sziget, ahova mennék" csendélethez.

Akik nem szörfről, hanem egy vendéglői asztalra tett koktél mellől szemlélik szívesebben a gyönyörű vizet vagy a pazar napnyugtát, azok számára ajándék a Ska Bar.

A Ska Bar enyhe reggae, középerős ska, középsúlyos pop desszertjében kínálja a vízparti földi paradicsom érzését.

Patong, az egyik legfelkapottabb helyi Siófok első blikkdiagnózisra idilli szerenitással tévesztheti meg a gyanútlan szemlélőt. Nem, nem, Patong szinte Kata antitézise.

Patong a nyüzsgő strandszirup és a bulifalu a szigeten, ennek minden pepsi érzésével és fárasztóságával együtt.

A víz itt is gyönyörű tiszta, a strand azonban a nyüzsi városkából nyílik és nem egy jóleső buja dzsungelből. A "township" szélén azonban már kicsit újra rulez a természet.

Patong partjainál meghökkenhetünk a hosszú strandmasszázs sátrakon. Ez azért hasznos ám, hogy mindenki láthati, mi történik vele, ha masszázsra adja a testét. Nem csupán tapicskolós meg dög9önyözős van, hanem aromás, illóolajos, olajos, meg még sokféle olyasmi, amit magam annyira nem próbálnék ki, mint a szaunát. Az igazat megvallva azonban akadnak sokan olyan turisztok, akik a mangósrizs mellett a masszázs kedvéért járnak Thaiföldre.

Patong homokcsíkja az igazi "hozzad gyorsan a pénztárcád" experience. A mindenféle pénzköltödék sorából kiemelném a koktélbárokat.

Patongban történik meg valami kicsit hasonló, amit a thaiföldi éjszakai bukiverzitásról sztereotíp képként vízionálunk. A Bangla Road a főváros partiveruma mellett a másik legintenzívebb "vibrant night life scene", ahogy a youtube panelfordulatokban mondják. A partiutca neve egyébként a bengáli szóból ered, mert valaha a bengáli közösség lakott itt.

Patongot, illetve tuzlajdonképpen az egész szigetet járva érdemes tudni, hogy az itt dolgozók jelentős része burmai (myanmari) menekült. a menekültúgyi politikáról részltesen írtam az Észak-Thaiföldről szóló összefoglalómban.

Más programlehetőségek a szigeten:

Phuket igazi sportparadicsom: SOI TAI IED: fitness utcA

JUNGLE XTREK: kalandpark a dzsungelben

SURF HOUSE.: minden a szörfölésről

MUAY THAI: igazi thai bokszmérközések, Patongban van egy méretes bokszcsarnok

STAM NIRAMID SHOW. rendkívül látványos műsor Thaiföld történetéről és kultúrájáról

THAI GASZTRONÓMIAI KURZUSOK: érdemes a tanultakat hazafelé is megjegyezni és bővíeni a házonbéli levesek repertoárját

Források:

Youtube: Bagkok Jack

The Man with the Golden Gun

The Beach